Felfoghatatlan mértékű pusztítás

70 éve dőlt el a Második Világháború

1941. június 22-én a Harmadik Birodalom megtámadta a Szovjetuniót, ezzel olyan ellenfélre tett szert, amit a várakozásokkal ellentétben képtelen volt térdre kényszeríteni.

2011.06.22 12:34Konrád - ma.hu

Pedig az elején nem így tűnt. A Barbarossa hadművelet során 4,5 millió katona támadt Sztálin államára a mintegy 2100 kilométeres fronton. A Wehrmacht katonái, mint forró kés a vajon hatoltak át az orosz sztyeppén Moszkva, Leningrád és Kijev irányába. Az háború első szakaszában annyi szovjet katona halt meg, vagy esett fogságba (és halt meg később), hogy hamarosan csak feltöltetlen hadosztályokat tudtak csatába küldeni, jóformán kiképzetlen harcosokkal.

Őszre a németek már Moszkva előtt jártak, amikor Zsukov tábornoknak sikerül megállítania őket. Ez volt az első eset, hogy a nácik hadseregét az ellenség képes volt megtorpanásra bírni. Mivel Hitler terve a gyors győzelemről kútba esett, egy elhúzódó háború vette kezdetét, ami szinte felfoghatatlan számú emberéletet követelt. Az Urálon túl újra termelni kezdő szovjet ipar, az angolszászok gazdasági segítségnyújtása, az orosz emberek kitartása, a tél, a távolság, a szinte kifogyhatatlan emberanyag és Csujkov tábornok helytállása Sztálingrádnál végül megfordította a háború menetét, és Berlinig kergette a megszálló erőket.

A Szovjetunió megtámadása kétségtelenül Hitler egyik legrosszabb döntése volt. Az elmúlt 70 év során rengetegen vizsgálták a kérdést, miért rúgta fel a megnemtámadási szerződést. Kétségtelen, hogy a nyugaton elért gyors győzelmek a német hadsereg legyőzhetetlenségének képzetét kelthették, amihez “remekül” párosult a szovjetek szánalmas teljesítménye az 1939/40-ben, finnekkel vívott Téli Háborúban. A háromszoros túlerő ellenére a kis északi ország katonái hosszú hónapokon át dacoltak a támadó szovjetekkel, akik képtelenek voltak elfoglalni az országot, és - bár terülteteket kellett átadniuk - a finnek megőrizhették függetlenségüket az 1940-ben megkötött békeszerződés után.

Sokan tényként kezelik azt is, hogy a németek tulajdonképpen megelőző csapást indítottak, hiszen Sztálin már készült a Ribbentrop-Molotov paktum felrúgására. Mindemellett Hitler sosem rejtette véka alá, mennyire alacsonyrendűnek tartja a szláv népeket és a keleti területekre igényt tartott a német élettér kibővítéséhez. Mindemellett a német iparnak sürgősen szüksége volt a végtelen szovjet földön található nyersanyagokra is.

Bármi is vitte rá a támadási parancs kiadására, hosszú távon megpecsételte vele a háború kimenetelét, mert a két embertelen diktatúra összecsapásából a nagyobb tartalékokkal és erősebb szövetségesekkel rendelkező szovjetek kerültek ki győztesen. A Második Világháború legvéresebb hadszínterén mintegy 30 millió katona és civil vesztette életét.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.