Hazaárulás?

"Székelyföldet ötlethiány miatt tagadják a román politikusok"

Feljelentette a három erdélyi magyar európai parlamenti képviselőt a román legfelső bíróság ügyészségén a Polgárokat az Állami Visszaélésektől Védő Alapítvány (Facias), amiért azok támogatták Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitását.

_{2011.06.08 12:08}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

A romániai magyar sajtó az erről szóló híradásról beszámolva azt írja: a Facias szerint Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula tette az "alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetnek, illetve összeesküvésnek" minősül.

A Facias rámutat: az eddigi európai uniós gyakorlat szerint csak a tagállamokban elismert területi egységek nyithatnak lobbiirodát Brüsszelben annak érdekében, hogy európai szinten népszerűsítsék érdekeiket.

"Mivel a Székelyföldet, amely Hargita, Kovászna és Maros megyéből áll, a román hatóságok nem ismerik el, mesterséges, helyi szinten el nem ismert csoportosulásról lévén szó, egyértelmű a kezdeményezés törvénytelensége és alkotmányellenessége" – állítja a Facias. Egyúttal azt is felrója, hogy az irodát a Magyar Régiók Házában nyitották meg, így az – szerinte – nem gazdasági, hanem etnikai alapon működik.

A szervezet szintén kifogásolja, hogy június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján Csíkszeredában olyan megemlékezést szerveztek, amelyen elhangzott: Székelyföld nem Románia.

Székelyföld létezik, a román politikusok ötlethiány miatt tagadják

Székelyföld létezik, függetlenül attól, hogy a román politikusok nem akarják ezt elismerni, mert a "magyarok sovinizmusának" rémképén kívül nincs más ötletük román szavazóik mozgósítására - ezt a gondolatot fejti ki szerdai kommentárjában az Evenimentul Zilei.

A román napilap szerdai vezércikkében Mircea Marian megállapítja: a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben nem volt Romániában olyan választási kampány, amelyben ne került volna terítékre, hogy a magyarok el akarják rabolni Erdélyt. Hivatalosan ugyan Románia EU-tagként már évek óta szorgoskodik, hogy felszámolja a határt Magyarországgal, magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak földet Erdélyben, és román állampolgárok is átköltözhetnek magyar területre, ha akarnak - olvasható cikkben.

Ennek ellenére román politikusok minden esztendőben azzal ijesztgetnek, hogy a "horthysták" be akarják tenni lábukat Erdélybe - írja a szerző.

Arra is felhívja a figyelmet: míg a 90-es évek elején a szélsőségesen nacionalista pártok használtak ilyen érveket a szavazatok gyűjtéséhez, ma az ellenzékben lévő liberális párt teszi ugyanezt. A cikkíró szerint a magyar veszélytől tartva a romániai fejlesztési régiók jelenlegi rendszerét szándékosan politikai szempontok alapján rajzolták meg, ahelyett, hogy a történelmileg kialakult területeket vették volna figyelembe. Márpedig Székelyföld mindig is létezni fog a magyarok számára, bármennyire is próbálják eltörölni ezt az elnevezést a román politikusok - áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet: még Franco kemény spanyolországi diktatúrája sem volt képes lerombolni a katalánok vagy a baszkok identitását.

A demokratikus Európai Unióban a tagállamok mára megtanulták, hogy a kisebbségek értéket képviselnek- fűzi hozzá. Ezek alapján az Evenimentul Zilei vezércikkírója leszögezi: nem Székelyföld léte, nem Tőkés László személye jelenti a veszélyt Románia számára.

"Ennél sokszorosan veszélyesebbek azok az idióta és felületes politikusok, akik 21 évnyi politizálás után sem képesek másként mozgósítani a szavazókat, mint a magyar sovinizmus rémképének felfestésével. E politikusoknak egyszerűen nincs más ötletük" - írja a szerző.

Az Adevarul szerdai vezércikke is a régiós térkép átrajzolásának a tükrében vizsgálja a magyarokhoz való viszonyulás kérdését. Ion M. Ionita vezető szerkesztő szerint az uniós pénzek hatékonyabb lehívása érdekében feltétlenül szükség van a régiós felosztás átalakítására, de az szerinte csak akkor valósítható meg, ha valóságos helyi autonómiát biztosítanak.

Az újonnan megalakított régiókat - amelyeket lehet akár továbbra is megyéknek nevezni - fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy közvetlenül tárgyalhassanak Brüsszellel, és anélkül tehessenek javaslatokat különféle projektekre, hogy szükség lenne Bukarest bürokratikus jóváhagyására - írja a szerző.

Szerinte a román politikának le kellene vetkőznie végre a magyar többségű megyék autonómiájától való félelmet. "Ha megszabadulunk ettől a komplexustól, és európai szellemben - nem etnikai alapon - autonómiát adunk Románia minden egyes régiójának, akkor az európai pénzek is bejutnak Romániába" - olvasható az Adevarul vezércikkében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!