Líbia - visszafoglalták a lázadók Adzsdábíját

Kadhafi erői Miszrátát ostromolják

Visszafoglalták a líbiai felkelők a stratégiai fontosságú Adzsdábíja várost újságírók helyszíni beszámolója szerint. A kormány már tárgyalna a lázadókkal.

_{2011.03.26 21:16}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Tripoli kész elfogadni az Afrikai Unió (AU) "útitervét": tárgyalna a lázadókkal, és eleget tenne reformköveteléseiknek, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek - mondta Abdul-Ati al-Obejdi egykori líbiai miniszterelnök egy pénteki tárgyaláson az AU székhelyén, Addisz-Abebában.

A volt kormányfő szerint a líbiai harcokat a szélsőségesek mellett a külföldi beavatkozása szítja. Al-Obejdi tagja annak a líbiai küldöttségnek, amely az Afrikai Unióval tárgyal Etiópiában.

Előzőleg egy AU-tisztségviselő a demokratikus választásokhoz vezető átmeneti időszak szükségessége mellett érvelt.

Kadhafi előlépteti a fegyveres erők összes tagját

Moammer Kadhafi líbiai vezető előlépteti a hozzá hű fegyveres erők összes tagját - jelentette pénteken az észak-afrikai ország állami televíziója.

A bejelentés szerint Kadhafi döntést hozott arról, hogy előlépteti a különböző katonai egységekben jelenleg szolgáló összes fegyverest, méghozzá "azért a hősies és bátor harcért, amelyet a gyarmatosító, keresztesháború-jellegű támadás ellen folytatnak".

Az előléptetés a rendőrségre is érvényes. A líbiai televízió nem részletezte, miként megy majd végbe az előléptetési hullám, s hogy az érintettek kapnak-e fizetésemelést vagy jutalmat.

Hátrálnak Kadhafi csapatai Kelet-Líbiában

Elhagyták a stratégiai fontosságú kelet-líbiai Adzsdábíja városát és környékét és visszavonultak a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű fegyveresek, akik közül sokan vesztették életüket a nemzetközi szövetséges erők légitámadásaiban.

A város keleti és nyugati kapujánál temetetlen holttestek hevernek, a fegyveres felkelők autói tülkölve haladnak tovább. Adzsdábíjában lövöldözéstől hangosak az utcák, így fejezik ki örömüket a lakosok és a felkelők afelett, hogy az ellenség megfutamodott.

Az adzsdábíjaiak az MTI Hírcentrum helyszínen tartózkodó tudósítója, Marosi Antal kérdésére elmondták: a településen több mint 10 napja nincs ivóvíz, és fogytán vannak az alapvető élelmiszerek is. Nagy segítséget jelent az adzsdábíjai polgároknak, hogy a mintegy 160 kilométerre északra lévő Bengázitól a fegyveres erősítéssel együtt folyamatosan érkeznek az ivóvízzel és élelmiszerrel megrakott járművek.

A légitámadásokban szétlőtt tankok, páncélozott csapatszállító járművek környékén a szétdobált katonai ruházat arra utal, hogy Moammer Kadhafi katonái közül sokan választották a menekülést a harc helyett. Az elszórt élelmiszeres zacskók feliratából kitűnik, hogy a líbiai kormányerők török gyártmányú élelmiszer-készletekkel látták el magukat. A roncsok környékén felbukkantak a guberálók is, akik szorgalmasan gyűjtenek össze mindent, ami még újrahasznosítható.

Az előrenyomuló fegyveres felkelők előőrsei a mintegy 80 kilométerre lévő Brega keleti kapujánál megállásra kényszerültek, a földsáncok mögött sűrű fekete füst tör az ég felé.

Az Adzsdábíja és Brega közötti településeket a fegyveres felkelők járőrei folyamatosan ellenőrzik, hogy megakadályozzák a líbiai vezetőhöz hű fegyveresek visszatérését. A döntő többségében fiatalemberekből álló fegyveres előőrshöz gyakran csapódnak kamaszkorú gyerekek. Az úton több helyen is keresztben fekvő-lógó leszakadt nagyfeszültségű vezetékek nem jelentenek akadályt a felkelők számára.

Kadhafi bosszújától kell tartani a brit igazságügy-miniszter szerint

Moammer Kadhafi eltávolításának szükségességére tett egyenes utalást szombaton megjelent nyilatkozatában a brit igazságügy-miniszter, aki szerint ha a líbiai vezető hatalmon marad, a lockerbie-i repülőgép-robbantáshoz hasonló merényletekkel állhat bosszút a külföldi katonai beavatkozásért.

Kenneth Clarke a The Guardian című vezető baloldali liberális napilapnak úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "kifejezetten érdekelt" az észak-afrikai térség fejleményeiben, és ennek oka Lockerbie. Clarke hozzátette: Nagy-Britanniának "tényleges érdeke" fűződik annak megakadályozásához, hogy Kadhafi hatalmon maradva a bosszú lehetőségét keresse.

Lockerbie felemlítésével Clarke minden idők legsúlyosabb nagy-britanniai terrorcselekményére utalt. Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas. A repülőgép lángoló roncsai 11 ezer méteres magasságból a skóciai Lockerbie-re zuhantak.

Az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt.

London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt.

Egyiküket, Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely - a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt - Hollandiában ült össze.

A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett.

A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is. Nagy-Britanniában a líbiai hadműveletek kezdete után komoly feltűnést keltő nyilvános szóváltás alakult ki a politika és a hadvezetés között abban a kérdésben, hogy Kadhafi eltávolítása célja, a líbiai vezető személye pedig célpontja lehet-e a támadásoknak. A vitát Liam Fox brit védelmi miniszter indította el a BBC rádiónak adott minapi nyilatkozatával. Arra a kérdésre, hogy a líbiai vezető is törvényes célpontnak tekinthető-e, Fox kijelentette, hogy ez is a "potenciális lehetőségek" között van.

Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke nem sokkal később azonban azt mondta a BBC-nek, hogy Kadhafi "semmiképpen sem lehet" a hadműveletek célpontja, mivel ezt az ENSZ-határozat nem engedélyezi.

Ez utóbbi álláspontot támogatta a brit katonai részvételről e héten tartott parlamenti vitanapon David Cameron miniszterelnök is, kijelentve: Líbiának "meg kell szabadulnia Kadhafitól", ám az ENSZ-határozat korlátozott cselekvési kört jelölt ki, és nem ad törvényes felhatalmazást Kadhafi katonai erővel történő eltávolítására a hatalomból.

Clarke szombati nyilatkozata ugyanakkor jelzi, hogy a vita korántsem zárult le. Az igazságügy-miniszter a Guardian-interjúban még arra is egyenes utalást tett, hogy szerinte a brit kormánynak kevés elképzelése van a líbiai konfliktus várható időtartamáról és megoldási lehetőségeiről, mondván: nincs teljesen meggyőződve arról, "hogy bárki tudná, merre is haladunk éppen".

Visszafoglalják a városokat a fegyveres felkelők

Folyamatosan visszaveszik városaikat a fegyveres felkelők Kelet-Líbiában. Elfoglalták Bregát, s folytatják útjukat Rasz Lanuf felé, útközben felszereléseiket a Kadhafihoz hű hadsereg hátrahagyott eszközeivel egészítik ki.

A főút mentén álló hatalmas kamionok szolgáltatják az utánpótlást a motorolajtól kezdve a lőszerekig - jelentette Marosi Antal, az MTI Hírcentrum tudósítója a helyszínről.

A fegyveres felkelők lendületét legfeljebb a benzinhiány törheti meg, az út menti kutakat a kormánycsapatok a visszavonulásukkor megrongálták. Az út mentén elhagyott autók benzintankjaiból viszont még nyerhető annyi üzemanyag, amennyivel talán a következő várost el lehet érni.

Kadhafi erői Miszrátát ostromolják, nyugati légicsapások közepette

A Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők szombaton két irányból is támadást indítottak a Tripolitól keletre fekvő, felkelők kezén lévő Miszráta ellen, aknavető- és tüzérségi tűz alá véve a város kikötőjét.

A Kadhafi-ellenes nyugati katonai koalíció légiereje közben repülőgépekkel és rakétákkal támadta a kormányhoz hű erők Miszráta körüli állásait, valamelyest enyhítve az ostromlott városra nehezedő nyomást. Miszráta, amely Líbia nyugati részében a felkelés utolsó bástyája, el van vágva a felkelők Kelet-Líbiában harcoló fő erőitől, s hetek óta körbezárva szenvedi el az újabb és újabb tüzérségi támadásokat.

"Kadhafi erői nyugati és keleti irányból is támadják Miszrátát. Heves tüzérségi tűzzel" - mondta el az egyik lázadó a brit hírügynökségnek, hozzátéve, hogy Nyugat felől, a tengerparti országúton harckocsik közelítették meg a várost. "Megpróbálnak katonákat is bejuttatni. Tűz alatt tartják a kikötőt és környékét, ahol a város központját ellátó legnagyobb üzemanyagtartály van."

Szavai szerint a kikötő környékén több ezer, többnyire egyiptomi vendégmunkás tartózkodik, akik máshonnan menekültek, és abban reménykednek, hogy a kikötőn keresztül kimenekítik őket Miszrátából.

A felkelők egyik szóvivője előzőleg arról számolt be, hogy a Kadhafihoz hű erők tüzérségi támadása valamelyest vesztett az erejéből, miután a nyugati koalíció repülőgépekkel és rakétákkal csapást mért a kormányerők több állására.

Egy miszrátai lakos ugyanakkor arról számolt be, hogy a város központjában a háztetőkről orvlövészek veszik célba az embereket, s azt mondta, hogy az elmúlt hét harcaiban mintegy 115 ember vesztette életét, köztük több gyermek is.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!