Háborús játékok

Mit tenne Teherán, ha megtámadnák?

Egyre-másra készülnek a forgatókönyvek az iráni atomprogram leállításával kapcsolatban. Az amerikai kormány és a katonai vezetés mellett külpolitikai szakértők próbálják végiggondolni, hogy milyen következményei lennének egy Teherán elleni támadásnak.

2010.04.16 18:40globusz.net
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bilal Y. Saab amerikai biztonságpolitikai szakértő a Foreign Policy hasábjain kifejti, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elég információ a teheráni belpolitikai viszonyokról, így nem lehet nagy biztonsággal állítani, mit tenne Irán egy támadás esetén. Az elmúlt években tucatnyi modell vizsgálta, hogy milyen geopolitikai következményekkel járna az atomprogramját leállítani nem hajlandó Irán megtámadása.

John Bolton, a Bush-kormány egykori ENSZ-nagykövete két éve arra a következtetésre jutott, hogy Izrael különösebb kockázatok nélkül rakétatámadást intézhetne az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei ellen. Igaz ugyan, hogy Irán bosszúból katonai akciót indíthatna az Irakban vagy az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok ellen, csakhogy ezzel ismét csak azt kockáztatná, hogy az Egyesült Államok is csapást mér Iránra.

Némiképp más eredményre jutottak az amerikai Brookings Institute elemzői, akik márciusban szimuláltak izraeli-iráni konfliktust. A szimuláció valószínűsítette, hogy Washington elítélné az egyoldalú támadást, de közben reménykedne, hogy az iráni rezsim meggyengülne, és esetleg kormányváltásra kerülne sor. Az amerikai kormány mindenesetre haladéktalanul megerősítené a térség rakétavédelmét, hogy csökkentse az iráni ellencsapás kockázatát.

Teherán azonban minden bizonnyal rakétatámadást intézne Izrael ellen. Valószínű, hogy szélsőséges szövetségesei - a Hamász és a Hezbollah - is tűz alá vennék a zsidó államot. A Brookings Institute elemzői szerint elképzelhető, hogy Irán az Izrael szövetségesének tekintett Szaúd-Arábia olajfinomítóira is csapást mérne, abban a reményben, hogy az Irán-barát és Izrael-ellenes szaúdi síita ellenzék puccsot hajtson végre, illetve hogy az olaj világpiaci ára az egekbe szökjön. Teherán az amerikai hadsereg ellen azonban nem kockáztatna akciót.

Az iráni ellencsapás kormányválságot idézne elő Izraelben, a gazdaság leállna, a Hezbollah és a Hamász rakétái elől százezrek menekülnének Haifából és Tel Avivból. Izrael kénytelen lenne csapást mérni a Hezbollahra is. Az egyre súlyosabb regionális konfliktus miatt az Egyesült Államok kénytelen lenne újabb csapatokat küldeni a térségbe.

Más elemzések szerint az iráni rezsim várja a támadást, sőt, Ahmadinezsád reméli, hogy mielőbb megindul az akció. Így ugyanis megszilárdíthatná az ellenzéki tüntetések által megtépázott tekintélyét és autoritását.

Saab igazán bennfentes a szimulációkban: az amerikai kormány felkérésére maga is két olyan modellkísérletben vett részt, amelyek egy Irán elleni légicsapás következményeit próbálták felmérni. A fiatal biztonságpolitikus beszámol róla, hogy a szimulációk során három lehetséges forgatókönyv körvonalazódott. Az egyik lehetőség szerint Teherán magára venné az áldozat szerepét, és megpróbálna a nemzetközi politikában diplomáciai előnyt kovácsolni az ellene indított támadásból.

A második lehetőség szerint az iszlám köztársaság Izrael és az Egyesült Államok ellen kisebb merényleteket szervezne, hogy ne tűnjön vesztesnek. A harmadik forgatókönyv azzal számol, hogy Irán teljes katonai potenciálját beveti az Egyesült Államok és Izrael ellen. A legtöbben a második szcenáriót tartották a legvalószínűbbnek - meséli Saab. A többség úgy gondolta, hogy Irán nem merne öngyilkossággal felérő hadüzenetet küldeni az Egyesült Államoknak, másrészt viszont nem hagyhatná megtorlás nélkül az őt ért támadást.

A Pentagonban természetesen a harmadik lehetőség - a totális háború - keltette a legnagyobb aggodalmat annak ellenére, hogy Teherán az elmúlt évtizedek konfliktusaiban bebizonyította, hogy képes ésszerű döntéseket hozni, márpedig az Egyesült Államok nyílt megtámadása rendkívül ésszerűtlen lépés lenne. Saab szerint a szimulációk legfontosabb tanulsága, hogy az Egyesült Államok nem rendelkezik kellő információval az iráni belpolitikáról.

Bár a hírszerzés teljesítménye javult, a Fehér Ház és a Pentagon továbbra is sötétben tapogatózik Iránnal kapcsolatban. Még csak azt sem tudják, hogy mennyire szoros Ahmadinezsád és az országot tulajdonképpen irányító Forradalmi Gárda szövetsége. Márpedig a dolgok jelenlegi állása szerint úgy fest, hogy Iránt nem lehet a tárgyalóasztalnál rávenni az atomprogram leállítására.

Saab szerint könnyen lehet, hogy előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor már csak a katonai beavatkozás akadályozhatja meg, hogy Teherán atomhatalommá váljon. Fontos lenne, hogy addigra az Egyesült Államok pontos képet kapjon az iszlám köztársaság belső erőviszonyairól, hogy fel tudjon készülni a várható reakciókra, különben a meggondolatlan lépésekkel még súlyosabb válságba taszíthatja a térséget.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.