Szoros és vitatott eredmény a választásokon

A Nyugat szeretne tisztán látni Ukrajnában

Ukrajnának sürgősen be kell iktatnia hivatalába az új államfőt, elkerülve a megválasztása körüli jogi huzavonát, hogy meggyőzze a Nyugatot arról: képes célirányos politikát folytatni a gazdasági válság leküzdése és a belpolitikai viszálykodás lezárása érdekében.

2010.02.09 07:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyugati vezető politikusok, akik csak apró eltéréseket látnak a két vetélytárs, Viktor Janukovics és Julija Timosenko politikája között, abban bíznak, hogy az egyértelmű eredmény birtokában a jövendő elnök erős mandátummal fog rendelkezni. "Olyan forgatókönyv állt elő, amelyet szinte senki sem akart: az eredmény szoros és vitatott. Szeretnénk azt látni, hogy Ukrajna vezetése kész felülemelkedni a múlton. Nem tenne jót a Nyugathoz fűződő kapcsolatainak, ha semmi sem változna" - fogalmazott Amanda Paul, a brüsszeli European Policy Centre intézet elemzője.

Mint hozzátette, Kijev előtt fontos döntések állnak a gazdasági reformmal, a Nyugathoz és Moszkvához fűződő kapcsolatokkal összefüggésben. Ukrajna az utóbbi öt évben rengeteg időt veszített, így nem engedhet meg magának további időhúzást. Az ukrán politikusok marakodása és a gazdasági válság megrendítette azt a derűlátást, amelyet a 2004 őszi "narancsszínű forradalom" keltett Nyugaton. Ukrajna NATO-tagsága egyelőre lekerült a napirendről, és az Európai Unió sem lelkesedik az ország belátható időn belül történő befogadásáért.

Az ukránok jelentős része ellenzi az ország NATO-tagságát, és úgy véli, az EU nem igazán mutat érdeklődést hazájuk felvétele iránt. Európa és az Egyesült Államok abban bízott, hogy az elnökválasztás nyomán tisztázódik: ki irányítja Ukrajnát, miután Timosenko éveken át civakodott Viktor Juscsenko elnökkel, aki harcostársa volt a narancsos forradalom idején.

A politikai stabilitás a külföldi hitelezők, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára is fontos; ezek próbálják átsegíteni Ukrajnát a súlyos gazdasági válságon. Janukovics januárban azt ígérte, hogy megválasztása esetén hatályban hagyná azt a tavaly decemberben elfogadott törvényt, amellyel a kormány fölemelte a minimálbér és a nyugdíjak összegét, megszegve korábbi ígéretét az állami kiadások lefaragására. Ennek nyomán az IMF felfüggesztette a Kijevnek nyújtott (16,4 milliárd dolláros) készenléti hitel esedékes részletének folyósítását.

"Az IMF koherens programot akar látni, mert csak ebben az esetben hajlandó további hiteleket folyósítani. Egy ilyen program elkészítése viszont nem megy máról holnapra - jelentette ki Andrew Wilson, a European Council on Foreign Relations politológusa. - Az legalább pozitív, hogy alig voltak csalásra utaló jelek az elnökválasztáson. A nagy kérdés most az, vajon Timosenko jogi úton megtámadja-e az eredményt, vagy sem." Az alulmaradt elnökjelölt eredetileg hétfőre meghirdetett sajtóértekezletét keddre halasztotta.

Külföldi megfigyelők, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet küldöttei szerint a szavazás megfelelt a nemzetközi elvárások nagy részének. Most arra van szükség, hogy Ukrajna vezetői meghallgassák a nép ítéletét, és a hatalom átadása békés és konstruktív módon menjen végbe.

Egyes elemzők ugyan úgy vélik, hogy Janukovics alatt Ukrajna közelebb sodródhat Moszkvához. Ám mind ő, mind Timosenko arra törekedtek, hogy egyensúlyt teremtsenek a keleti és a nyugati vonzalmak között. Egyikük sem állította azt, hogy Ukrajnának választania kell Oroszország és a gazdag EU között - viszont mind a ketten hívei az európai integrációnak és az ukrán-orosz viszony javításának.

Janukovics azt ígérte, hogy újra akarja tárgyalni a gázszállításokról Moszkvával kötött szerződést, amely világpiaci árakat irányoz elő Ukrajna számára. Ezt a szándékát ellensúlyozhatja egy olyan javaslattal, hogy a két ország hozzon létre konzorciumot az Ukrajnán át húzódó csővezeték-hálózat közös menedzselésére. Timosenko célul tűzte ki, hogy hazája öt éven belül csatlakozzon az Európai Unióhoz.

A szőke hölgy, úgy tűnik, riválisánál lelkesebb híve az EU-belépésnek. Csakhogy az uniós tagság még igen messze van, főleg azért, mert az EU maga is gazdasági gondokkal küzd. Néhány tagállama pedig idegesen tekint Moszkva felé, és Ukrajnával kapcsolatban óvakodik minden olyan lépéstől, amely esetleg fölbosszanthatná a nagy keleti szomszédot. A tavalyi gázellátási válság Kijev általi kezelése (az oroszok elzárták a gázcsapokat az Ukrajnán át Nyugat felé haladó csővezetékeken) tovább rontotta Ukrajna hírnevét az Európai Unión belül.

"A narancsos forradalom után hatalmas volt külföldön a lelkesedés Ukrajna iránt - emlékezett vissza Olekszij Garan, kijevi elemző. - Ugyanakkor az Európai Unió részéről nem érzékeltünk egyértelmű jelzéseket, és nem láttunk világos akciótervet arra vonatkozóan, hogyan akarja Brüsszel közelebb vinni Ukrajnát Európához."

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.