Koszovó elismerése a világban

A nagy nyugati államok szinte kivétel nélkül elismerik Koszovó függetlenségét

A nagy nyugati államok szinte kivétel nélkül jelezték hétfőn, hogy elismerik Koszovó függetlenségét, de az Európai Unión belül is vannak fontos kivételek, mint például Spanyolország.

_{2008.02.19 06:39MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A brit kormány hétfőn este vagy kedden küld üzenetet Pristinába a döntéséről, Nicolas Sarkozy francia elnök már el is küldte az övét arról, hogy Franciaországnak szándékában áll az elismerés.

A német kormány hivatalosan csak szerdán ül össze az ügyben, de Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter már megelőlegezte a pozitív döntést. Rómában szintén szerdán terjesztik a parlament elé az ügyet, de nincs kétség a szavazás kimeneteléről. A német külügyminiszter Brüsszelben azt mondta, hogy tudomása szerint a 27 tagállamból 17 követi Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát, és rövidesen elismeri az önálló Koszovót.

A magyar külügyminiszter azzal a javaslattal utazik haza az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásáról, hogy Budapest tegyen lépéseket Koszovó elismerése érdekében. Göncz Kinga azt javasolja a kormánynak, hogy kezdje meg az elismeréshez szükséges folyamatot, a köztársasági elnök pedig tegyen lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak kiemelten fontos partnere Szerbia, és Budapest meg kívánja őrizni a Szerbiához fűződő politikai, gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatok gazdag szövetét.

A hivatalos amerikai elismerést Condoleezza Rice külügyminiszter jelentette be. "Az Egyesült Államok ma hivatalosan szuverén és független államnak ismerte el Koszovót. Gratulálunk Koszovó népének ezen történelmi alkalomból!" - olvasható Rice közleményében.

Törökország közleményben adta hírül az egykor általa meghódított terület függetlenségének elismerési szándékát.

Albániában Sali Berisha miniszterelnök jelentette be, hogy hivatalosan elismerik Koszovót, mint független államot.

Az ellenkező táborba tartozik Spanyolország, amelyet a baszk és a katalán függetlenségi törekvés nyugtalanít. Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter közölte, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja, azaz Madrid nem ismeri el a független Koszovót.

Hasonló nyilatkozatot tett Traian Basescu román államfő és a pozsonyi kormány is. Basescu "törvénytelennek" nevezte a függetlenség egyoldalú kikiáltását. "Szlovákia nem lát módot rá, hogy elismerje Koszovót - jelentette ki Jan Kubis külügyminiszter.

Szintén "illegálisnak és érvénytelennek" minősítette a függetlenség kikiáltását Ciprus, amelynek az észak-ciprusi törökökkel gyűlhet meg a baja.

Moldávia a Dnyeszter melléki szeparatizmus miatt aggódik, és ezért a kormány destabilizáló tényezőnek tekinti a koszovói függetlenséget. Koszovó függetlenségének elismerése után Abháziának, Dél-Oszétiának és a Dnyeszter melléki területnek is joga van a függetlenséghez - érvelt a Grúziától egyoldalúan elszakadt Abházia és Dél-Oszétia elnöke hétfőn Moszkvában. Szergej Bagaps és Eduard Kokojti hangsúlyozta: nem szándékoznak belépni a NATO-ba, s nem adják fel törekvésüket, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak, bár ez a kérdés egyelőre nem aktuális.

Az Icskerija Csecsen Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban üdvözölte hétfőn Koszovó függetlenségének kikiáltását, és emlékeztetett arra, hogy a csecsenek is függetlenségükért küzdenek már 14 éve. A nyilatkozat rámutat: az Icskerija Csecsen Köztársaság nem vonja kétségbe Koszovó jogát a független államisághoz és "a koszovóiakat terrorizáló államtól való elszakadáshoz".

Koszovó függetlenségének kikiáltása után el kell ismerni a baszkok és a katalánok önállóságát is - vélekedett Francesco Cossiga olasz örökös szenátor, volt köztársasági elnök. Moszkva egyértelmű állásfoglalásra kéri Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával kapcsolatban - jelentette be hétfőn a balkáni ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes.

Mély aggodalmának adott hangot Kína hétfőn amiatt, hogy Koszovó előző nap egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát Szerbiától. "A Koszovó által elfogadott egyoldalú intézkedés azt a veszélyt hordozza magában, hogy láncreakciót indít el, továbbá súlyos következményekkel járhat a Balkán térségének békéje és stabilitása szempontjából" - fogalmazott közleményében a pekingi külügyminisztérium.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely Koszovó függetlenségének kérdésében a szlovák pártokénál árnyaltabb és megengedőbb álláspontot alakított ki, hétfőn nyilatkozatban szólította fel a szlovák kormányt, hogy mint az EU és a NATO megbízható partnere, konstruktív hozzáállással tegyen meg mindent a koszovói szerb kisebbség jogainak védelméért. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott sajtóközleményében az MKP a Koszovó kikiáltását megelőző fejleményekre rámutatva megállapítja, hogy a jelenlegi helyzet azért következett be, mert "az akkori belgrádi kormány szélsőségesen érzéketlenül viszonyult a koszovói lakosság követeléseihez."

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Markó Béla szerint Koszovó nem tekinthető analógiának, de összehasonlítási alapnak igen. A politikus leszögezte: Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter