Háború

Richard Nixon 1994-ben megjósolta az ukrajnai háborút

A volt amerikai elnök úgy vélte, hogy az országban kialakult helyzet "rendkívül robbanásveszélyes" - derül ki egy titkosítás alól feloldott levélből.

2023.07.24 19:22ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Richard Nixon volt amerikai elnök közel 30 évvel ezelőtt figyelmeztette utódját, Bill Clintont, hogy Ukrajna véres zűrzavarba sodródhat, miközben jelentős politikai változásokat jósolt Oroszországban - derül ki egy múlt héten nyilvánosságra hozott dokumentumból.

A Wall Street Journal által idézett, 1994. március 21-én kelt hétoldalas levélben a néhai elnök közvetlenül azután fejtette ki véleményét a változékony posztszovjet politikai helyzetről, hogy visszatért egy oroszországi és ukrajnai útjáról.

Nixon "nélkülözhetetlennek" nevezte Ukrajnát, és figyelmeztetett, hogy az ottani helyzet "rendkívül robbanékony". A volt elnök rámutatott az ország "kiszámíthatatlan" politikai helyzetére, és sajnálkozott, hogy "az ukrán parlament... még rosszabb, mint az orosz Duma". Sürgette Clintont, hogy erősítse meg az amerikai diplomáciai jelenlétet Ukrajnában, és helyezze előtérbe a Kijevnek nyújtott finanszírozást.

Nixon azt is megjegyezte, hogy Borisz Jelcin akkori orosz elnök politikai befolyása "rohamosan romlott", hozzátéve, hogy "Oroszország megkérdőjelezhetetlen vezetésének napjai meg vannak számlálva". Azt is megjegyezte, hogy Jelcin egyre hosszabb ivászatoknak hódolt, és "az állami dumában és az országban egyre inkább Amerika-elleneskörnyezetben" már nem tudta teljesíteni a nyugati vezetőknek tett ígéreteit.

A volt amerikai vezető bizonytalan volt abban, hogy ki léphetne Jelcin helyére, de felvetette, hogy az oroszországi nyugatellenes erők "hiteles elnökjelöltet" állíthatnak. Jelcin 1999 végén lemondott, és Vlagyimir Putyin vette át a hatalmat.

Az Ukrajna és Oroszország közötti kapcsolatok 2014-ben gyorsan megromlottak a nyugati támogatású kijevi puccsot és a donbászi ellenségeskedések kezdetét követően. Oroszország 2022. február 24-én csapatokat küldött a szomszédos országba, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja az volt, hogy a donyecki és luhanszki régióknak különleges státuszt biztosítsanak az ukrán államon belül.

A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és "erős fegyveres erők létrehozására" használja fel.

Nem sokkal a jelenlegi konfliktus kezdete előtt a Kreml független államként ismerte el a donbászi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Tavaly szeptemberben Donyeck és Luhanszk, valamint Herszon és Zaporizzsja régiót népszavazások megtartása után Oroszországhoz csatolták.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.