Konfliktus

Biden két NATO-szövetségest is kihagy a 'demokrácia' csúcstalálkozón - média

Törökországnak és Magyarországnak még jóvá kell hagynia Svédország és Finnország csatlakozási kérelmét az Egyesült Államok vezette katonai blokkhoz

2023.03.26 01:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Joe Biden amerikai elnök kormánya kihagyta a NATO-szövetséges Törökországot és Magyarországot a jövő heti demokrácia-csúcstalálkozó meghívottak listájáról - jelentette a Foreign Policy magazin három, a döntést ismerő amerikai tisztviselőre hivatkozva.  

A két országot a csúcstalálkozó tavalyi, első alkalommal megrendezett eseményről is kihagyták, amelyet Biden - annak ellenére, hogy csak kétszer tartották meg - külpolitikai eredményei egyikeként dicsérte.   

A külügyminisztérium egyik tisztviselője megerősítette, hogy a 2021-es csúcstalálkozó minden résztvevője meghívást kapott az idei eseményre, valamint néhány kiegészítés is történt. Ugyanakkor - mondta - a Biden-kormányzat "nem érdekelt abban, hogy ezt az eseményt egy másik ország demokráciájának erejéről szóló mindenre kiterjedő ítéletnek tekintsék".

Rob Berschinksi, a Nemzetbiztonsági Tanács emberi jogokért és demokráciáért felelős vezető igazgatója az al-Monitornak elmondta, hogy bár Törökország "az Egyesült Államok fontos NATO-szövetségese és hihetetlenül fontos partnere", Washington számára "elég egyértelmű a demokrácia és az emberi jogok helyzete az országon belül", nevezetesen, hogy az hanyatlóban van.   

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt heti bejelentése, miszerint az ország megkezdi Finnország NATO-tagságának ratifikálását, de Svédországét nem, valószínűleg hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy másodszor is kihagyják a listáról. Erdogan ugyan nem zárta ki, hogy Svédországot felvegyék a katonai szövetségbe, de hangsúlyozta, hogy Stockholm elutasította, hogy több mint 210 állítólagos terroristát átadjon török őrizetbe, ami megszakította a párbeszédet.  

Magyarország, amelyet Biden 2020-ban emlékezetes módon "totalitáriusnak" nevezett, a NATO-szövetségesek körében kegyvesztetté vált, mert nem volt hajlandó támogatni az EU által az orosz olaj- és gáziparral szemben bevezetni kívánt legszigorúbb szankciókat. Mivel földgázának mintegy 80%-a Oroszországból származik, Budapest többször rámutatott, hogy egy embargó sokkal jobban ártana Magyarországnak és más európai nemzeteknek, mintsem Moszkvát büntetné az ukrajnai konfliktus miatt.

A magyar miniszterelnöki hivatal a hét elején megismételte az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, és elítélte az Egyesült Királyság döntését, hogy szegényített urániumtartalmú lőszert küldött Kijevnek. Az ország ellenállása Ukrajna EU-ba való felvételével szemben nem fog változni, hacsak nem tartják be "az alapvető emberi jogi normákat" az uniós nyelvek ukrajnai használatával kapcsolatban - mondta Gulyás Gergely, a miniszterelnöki hivatal vezetője újságíróknak, bár Magyarország támogatásáról biztosította Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

A demokrácia-csúcstalálkozót március 28-30. között rendezik meg Washingtonban, valamint a partnerországokban, Costa Ricában, Dél-Koreában és Zambiában.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.