Diplomácia

Már csak ez hiányozna - háború két NATO tagállam között?

Törökország kemény beszéde fokozza az égei-tengeri feszültséget.

2022.10.02 13:14ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Recep Tayyip Erdogan török elnök nem finomkodott a szavakkal, amikor a Törökország és Görögország közötti legújabb, egymásnak feszülő vádaskodások sorozatára reagált.

Athén - mondta egy e heti beszédében - "veszélyes játszmákat" játszik a regionális stabilitással, és azt állította, hogy egyes görög szigeteken katonai erőgyűjtést hajt végre. Törökország - mondta - minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha szükséges, hogy megvédje jogait.

A történelmi ellenfelek közötti kapcsolat az elmúlt hónapokban évtizedek óta nem látott mélypontra süllyedt, mivel Erdogan többször is alig burkoltan megfenyegette szomszédját és egyben a NATO-tagállamát, hogy megszállja azt.

A kemény beszédek felvetették a közvetlen katonai konfliktus veszélyét, és riadalmat keltettek a NATO-ban egy olyan időszakban, amikor a szövetség egységes frontot igyekszik mutatni Oroszország ukrajnai inváziója nyomán.

"Most értük el a kétoldalú kapcsolatok legsebezhetőbb, leginstabilabb állapotát 1996 óta" - mondta Sinan Ülgen, az isztambuli székhelyű Edam agytröszt elnöke, utalva arra az időszakra, amikor Görögország és Törökország majdnem közvetlen konfrontációba keveredett az Égei-tengeren található két görög lakatlan sziklaperem miatt.

Görögország és Törökország évtizedek óta viták egész sora miatt áll szemben egymással, többek között a tengeri határok, a kontinentális talapzatuk kijelölése és a kettéosztott Ciprus szigetének státusza miatt.

A harag azóta fokozódik, hogy Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök májusban amerikai látogatását arra használta fel, hogy hatékonyan lobbizzon Ankara azon törekvései ellen, hogy F-16-os vadászrepülőgépeket vásároljon Washingtontól. Mitsotakis azt állította, hogy a török légierő naponta megsérti a görög légteret. Ez arra késztette Erdogant, hogy kijelentse, többé nem ismeri el a görög miniszterelnök létezését.

Az azóta eltelt hónapokban Erdogan az elemzők szerint a valaha hallott legkeményebb retorikát alkalmazta Athénnal szemben, amit török vezetőtől valaha hallani lehetett. A török elnök, aki a jövő évi kihívást jelentő választások előtt a nacionalista szavazóknak "udvarol", a hónap elején arra figyelmeztette Görögországot, hogy "egy éjszaka hirtelen eljöhetünk". Azt is mondta, hogy az égei-tengeri szigeteket, amelyeket több mint egy évszázaddal ezelőtt nemzetközi szerződésekkel Görögországnak adtak, valójában "elfoglalták".

Ez a megfogalmazás mély riadalmat keltett Görögországban. Athén többször sürgette az EU-t, az ENSZ-t és a NATO-t, hogy ítéljék el Erdogan álláspontját, és levélben tájékoztatta partnereit Erdogan "indokolatlan és nyíltan fenyegető" kijelentéseiről. Ezen a héten az Európai Bizottság "elfogadhatatlannak" minősítette a török fenyegetéseket, és "az EU ismételten hangsúlyozta, hogy elvárja Törökországtól, hogy komolyan dolgozzon a feszültség enyhítésén" - ezt a nyilatkozatot Athén üdvözölte.

Mitsotakis a múlt héten az ENSZ New York-i közgyűlésén tartott beszédében azzal vádolta Törökországot, hogy az 1990-es évek közepe óta "az Égei-tengeren hamis követelések átfogó narratíváját építi fel", és "egyre agresszívebb revizionista menetrendet" követ Görögországgal szemben. Hozzátette: "Ami különösen aggasztó, az a fenyegetések növekvő intenzitása".

Görögország 2021-ben hozzáférést biztosított az Egyesült Államoknak több katonai támaszponthoz, és aktualizálta a kölcsönös védelmi együttműködésüket. Ugyanebben az évben védelmi paktumot írt alá Franciaországgal, ami arra késztette Ankarát, hogy azzal vádolja Párizst, hogy "kétoldalú katonai szövetséget épít Törökország ellen".

Ugyanakkor török tisztviselők azzal vádolták Görögországot, hogy olyan égei-tengeri szigeteket fegyverez fel, amelyeket a nemzetközi jog szerint demilitarizálni kellene.

A héten a török állami média olyan képeket tett közzé, amelyek szerint több tucat amerikai gyártmányú járművet szállítottak Szamosz és Leszbosz szigetére. Egy görög kormányzati forrás szerint a vádak "a török propaganda részei, amely elferdíti a valóságot, és Görögországot agresszornak állítja be".

Törökország nemrégiben azzal is megvádolta Athént, hogy orosz gyártmányú Sz-300-as légvédelmi rendszerével "radarzárat" hajtott végre több F-16-os vadászgépén - egy nyugati katonai tisztviselő szerint ez a lépés "rendkívül agresszív" lenne, ha bebizonyosodna, ugyanakkor hozzátette, hogy Ankara még nem szolgáltatott bizonyítékot. Görögország tagadta a vádakat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.