Járvány

WHO: az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt az állatról emberre átterjedt járványos megbetegedések száma Afr

Azonnali cselekvésre van szükség a zoonózisos (állatról emberre átterjedő) betegségek megfékezésére.

2022.07.14 18:43MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt az állatokról emberre átterjedt járványos megbetegedések száma Afrikában - közölte csütörtökön Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint ez aggasztó jele lehet annak, hogy a jövőben egyre több állatról emberre terjedő betegséggel nézhetünk szembe, olyanokkal, mint például a majomhimlő, az ebola és a koronavírus.

Az emberre átterjedő állatbetegségek száma 2012 és 2022 között 63 százalékkal emelkedett az előző évtizedhez képest. Különösen nagy volt a kiugrás 2019 és 2020 között, amikor az állatoktól származó, később embert is megfertőző betegségek tették ki az összes jelentős közegészségügyi esemény felét Afrikában - közölte a WHO.

A járványok 70 százalékát olyan betegségek okozták, mint az ebola és más vérzéses lázak, olyan betegségek mellett, mint a majomhimlő, a dengue, a lépfene és a pestis.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója hangsúlyozta, hogy azonnali cselekvésre van szükség a zoonózisos (állatról emberre átterjedő) betegségek megfékezésére, mielőtt széles körű fertőzéseket okoznának, és meg kell akadályozni, hogy Afrika az újonnan megjelenő fertőző betegségek gócpontjává váljon.

Moeti hozzátette, hogy az állatoknál előforduló betegségek évszázadok óta fertőzték az embereket Afrikában, de az utazás felgyorsulása megkönnyítette a vírusok számára a határokon való átjutást.

A WHO közleménye arra is kitért, hogy Afrikában növekszik a leggyorsabban a világ népessége, ami növeli az urbanizációt és csökkenti a vadonélő állatok élőhelyét. A tudósok tartanak tőle, hogy a járványok gyorsabban érhetnek el az afrikai nagyvárosokba, ahonnan aztán az egész világba eljuthatnak a betegségek.

A 2014-ben kezdődött nyugat-afrikai ebola-járvány akkor terjedt el robbanásszerűen, amikor elérte a nagyvárosokat, végül több mint tízezer ember halálát okozta, és több európai és amerikai városba is eljutott.

A majomhimlő korábban nem okozott jelentős járványokat Közép- és Nyugat-Afrikán kívül. Az Egyesült Államok Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja (CDC) szerint május óta világszerte több mint 11 ezer megbetegedést regisztráltak 65 országban, amelyek többségében korábban nem fordult elő majomhimlős eset.

A WHO a jövő héten rendkívüli ülést tart, amelyen eldöntik, hogy a majomhimlő miatt kihirdetik-e a globális vészhelyzetet. Júniusban a WHO még nem tartotta indokoltnak ennek bejelentését, de közölte, megvizsgálja, hogy a majomhimlő a veszélyeztetett népességcsoportokat, például a gyermekeket is megfertőzheti-e, és hogy a vírus okoz-e súlyosabb megbetegedést.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.