Háború

Kiderült, hogy még csak most kezdődik az igazi háború, immár a NATO-val közvetlenül

Fehéroroszország várhatólag direkt módon is belép a háborúba, egyre többen kapnak katonai behívóparancsot.

2022.07.03 19:40ma.hu

Mint ismeretes, Anton Alihanov, a kalinyingrádi exklávé kormányzója korábban bejelentette, június 18-tól az Oroszország elleni európai szankciók miatt korlátozzák az orosz régiókból a régióba irányuló számos áru tranzitját. Moszkva többször is követelte a blokád feloldását, a nemzetközi jog megsértésének nevezve azt, figyelmeztetve, hogy a szankciókkal sújtott áruk tranzitjának tilalmának fenntartása "súlyos negatív hatással lesz Litvánia népére".

Azonban a lengyel-litván határon található Suwalki-folyosó stratégiai fontosságú összekötő-útvonal Kalinyingrád és Fehéroroszország között. Nem csoda, hogy a NATO jelentős mennyiségű katonai jelenléttel őrzi a térséget, számítva arra, hogy egy esetleges orosz támadás esetén a Suwalki-folyosó az oroszok elsődleges célpontja lenne. Egy orosz biztonságpolitikai szakértő szerint akár 3 nap alatt lerohanná az orosz haderő a Suwalki-folyosót, „blokádmentesítve” ezzel Litvániát.

Kalinyingrád Oroszország előretolt nyugati bástyája komoly katonai jelenléttel. A szovjet időkben 2-300 ezres orosz hadtestek állomásoztak itt, a lakosság közel fele valamilyen módon a hadsereghez kötődött. Jelenleg valóságos bázisa is itt van a balti-tengeri orosz flottának. A NATO szerint az utóbbi években már atomfegyvereket és közép-hatótávolságú Iskander rakétákat is telepítettek az oroszok, elvileg akár Varsót és Berlint is elérhetnék nukleáris robbanófejekkel.

Az atomháború kockázata komoly, valós, és nem szabad alábecsülni

Fehéroroszország magyarázatot adott az Oroszországgal folytatott nukleáris tárgyalásokra. Mint kiderült, az atomfegyverek Fehéroroszországba való visszaszállításának ötletét Lengyelország azon kívánsága inspirálta, hogy az Egyesült Államokból származó atomfegyvereket telepítsenek a területére - magyarázta szombaton Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

"Ez a téma az orosz elnökkel azután merült fel, hogy a lengyelek az amerikaiakhoz fordultak, és azt kérték tőlük, hogy hozzanak atomfegyvereket Lengyelországba. Akkor azt mondtam Putyin elnöknek: "Miért teszünk úgy, mintha semmi sem történne?" - idézte magát Lukasenka az ország fővárosában, Minszkben tartott függetlenség napi beszédében.  

Lukasenka kifejtette, hogy a Putyinnal ez ügyben folytatott tárgyalásait nem szabad "nukleáris zsarolásnak" tekinteni. Azt állította, hogy a következtetés, miszerint Minszknek képesnek kell lennie arra, hogy "24 órán belül" kölcsönös választ adjon az esetleges ellenséges fellépésre, hosszú konzultációk után született. "Erre fel kell készülnünk. És fel is fogunk készülni. Nem fenyegetünk senkit, nem zsarolunk senkit" - mondta.

Június 25-én Lukasenka arra kérte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy segítsen Fehéroroszországnak "átalakítani" a Szu-35-ös repülőgépeket, amelyek - mint hangsúlyozta - "képesek nukleáris tölteteket hordozni".

Putyin zöld utat adott a repülőgépek "meglehetősen nagy csoportjának" modernizálására, és ígéretet tett arra is, hogy "a következő néhány hónapon belül" Oroszország Iszkander-M taktikai rakétarendszereket küld szövetségesének, amelyek ballisztikus és cirkálórakétákat is képesek használni "a hagyományos és a nukleáris változatban egyaránt". Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője később hangsúlyozta, hogy szó sincs atomfegyverekkel felszerelt rakéták Minszkbe szállításáról.

Lukasenka függetlenség napi beszédében emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszország a múltban Oroszországba telepítette át nukleáris arzenálját, ezért joggal követeli "a testvéri Oroszország elnökétől", hogy biztosítsa a fehérorosz államhatár megfelelő védelmét. "Ezt tettem" - mondta.

Lukasenka mindig is bírálta elődje döntését, hogy kivonja a nukleáris fegyvereket Fehéroroszországból, és azt a "legnagyobb hibának" nevezte.

Április elején Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok arra kérné országát, hogy tárolja atomfegyvereit, Varsó "nyitott lenne erre". "Ez jelentősen növelné az elrettentő erőt Moszkvával szemben" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy jelenleg nincs napirenden egy ilyen kérdés.

Dmitrij Peszkov Kaczynski megjegyzéseire reagálva azt mondta, hogy a lengyel vezetés ilyen irányvonala "mély aggodalomra" ad okot. "Ez a vonal rendkívül militáns, oroszellenes. A javasolt lépések csak a feszültség további növekedéséhez vezethetnek a kontinensen" - mondta.

Amerikai tisztviselők eközben kitartanak amellett, hogy Oroszország az, aki emelte a nukleáris tétet: Lloyd Austin védelmi miniszter és Mark Milley vezérkari főnök, az egyesített vezérkar elnöke egyaránt "nukleáris kardcsörtetéssel" vádolta az országot, miután egy áprilisi médiainterjúban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta: az atomháború kockázata "komoly, valós, és nem szabad alábecsülnünk".

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.