Háború

Hoppá: A finn elnök és miniszterelnök nyilatkozatot tett a NATO-ról

Oroszország északi szomszédja tagságra törekszik az Egyesült Államok vezette katonai blokkban.

2022.05.12 10:13ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtök reggel közös nyilatkozatot tett, amelyben megerősítették, hogy nemzetük a NATO tagjává kíván válni. Az ország a hidegháború idején tartózkodott attól, hogy kérje a csatlakozást, de az Ukrajna elleni februári orosz támadás után megfordult a kocka.

A nyilatkozatban kifejtették, hogy "Finnország a NATO tagjaként erősítené az egész védelmi szövetséget". A két tisztségviselő szerint országuknak "haladéktalanul kérnie kell a NATO-tagságot".

A NATO azt állítja, hogy tisztán védelmi célú szervezet, de Oroszország, amelynek 1340 kilométeres szárazföldi határa van Finnországgal, a blokk bővítését a nemzetbiztonságot fenyegető veszélynek tekinti. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy Helsinki elveszíti a megbízható közvetítői státuszát, amelyet a NATO-nak a múlt század nagy részében a csatlakozástól való elzárkózása biztosított számára. Azt is mondta, hogy Finnország biztonságát inkább veszélyeztetné, mint szolgálná a NATO-csatlakozás, mivel Oroszországnak válaszolnia kellene a bővítésre.

Oroszország Ukrajnát ért támadása, amelyet Moszkva szerint részben a NATO kúszó terjeszkedése motivált, a finn közvéleményt a blokkhoz való csatlakozás javára billentette. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság mintegy háromnegyede támogatja a lépést.

Egy különleges kormányzati testület, amelynek tagja a két finn vezető tisztviselő és a kabinet több tagja, várhatóan még ezen a héten összeül, hogy hivatalos kérelmet írjon, amelyet aztán a finn parlament elé terjesztenek jóváhagyásra.

Ezt követően a jelenlegi NATO-szövetségesek törvényhozó testületeinek jóvá kell hagyniuk a kérelmet, mielőtt Finnország is taggá válhat. Pekka Haavisto külügyminiszter a héten azt mondta, hogy a folyamat legkorábban októberben fejeződik be, de akár 12 hónapig is eltarthat.

A skandináv társország Svédország is potenciális kérelmező, de a kormányban nézeteltérések vannak arról, hogy a NATO-tagságra kell-e törekednie. Az országnak a napóleoni háborúkig visszanyúló hagyománya van a csatlakozástól való elzárkózásban. A közvélemény-kutatások szerint jelenleg a svédek nagyjából fele támogatja a NATO-hoz való csatlakozást.

Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a hét elején azt mondta, hogy ha országa benyújtja NATO-csatlakozási kérelmét, akkor annak feldolgozását a finn pályázattal együtt kérné.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.