Terrorizmus

Merényletek Párizsban - Francois Hollande volt államfőt is meghallgatta az esküdtszék

A támadáskor hivatalban lévő elnököt a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit képviselő egyik egyesület, a Life for Paris indítványára idézték be a bírók.

2021.11.10 18:39MTI

Tanúként hallgatta meg szerdán Francois Hollande volt francia államfőt a párizsi különleges esküdtszék a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozat vádlottjainak perében. A támadáskor hivatalban lévő elnököt a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit képviselő egyik egyesület, a Life for Paris indítványára idézték be a bírók.

A per szeptember 8-i kezdete óta Francois Hollande neve többször is elhangzott a tárgyalóteremben. A terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja, a fővádlott Salah Abdeslam a támadássorozatot a francia külpolitikával, nevezetesen az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni iraki és szíriai beavatkozásokkal, és személy szerint az akkori francia elnök döntéseivel igazolta.

"Azért járultam az esküdtszék elé, hogy tanúvallomást tegyek arról, mi volt a szerepem államfőként 2015. november 13. szörnyű éjszakáján, és elmondjam, hogy milyen döntéseket hoztam az azt megelőző, illetve követő hónapokban" - kezdte vallomását a volt elnök a teljesen megtelt, több mint ötszáz fős tárgyalóteremben.

"Ez a csoport nem a külföldi szerepvállalásaink, hanem az életmódunk miatt támadt ránk" - hangsúlyozta Francois Hollande, aki szerint a per történelmi jelentőségű a jövő számára. Úgy vélte, hogy demokráciában a bűnösöket a jog eszközeivel kell megbüntetni, s nem szabad bosszút állni.

"A demokrácia mindig erősebb lesz, mint a barbarizmus" - zárta néhány perces spontán nyilatkozatát a volt államfő, jelezve, hogy minden kérdésre készen áll válaszolni.

Francois Hollande emlékeztetett arra, hogy azt követően - 2015. szeptember 7-én - adott utasítást az Iszlám Állam kiképzőtáborainak bombázására, hogy a titkosszolgálatok tudatták vele, az Iszlám Állam terrorszervezet európai merényleteket tervez, s ehhez terroristákat képez ki. Az első célzott légi csapást a francia erők 2015. szeptember 27-én hajtották végre kiképzőtáborok ellen Szíriában - hívta fel a figyelmet Hollande. "Ez azt jelenti, hogy a kommandó jóval azelőtt készen állt megtámadni minket, hogy én utasítást adtam a szíriai beavatkozásra" - tette hozzá. Azt is kiemelte, hogy a francia erők nem a civil lakosságot célozták, kizárólag a dzsihadisták ártalmatlanítása volt a céljuk.

Salah Abdeslam még a per első hetében úgy fogalmazott: "Francois Hollande azt mondta, hogy az értékrendszere miatt támadtuk meg Franciaországot, de ez hazugság. Francois Hollande tudta, hogy mit kockáztat, amikor arról döntött, hogy megtámadja az Iszlám Államot Szíriában. Tudta, hogy franciák is meg fognak halni".

Az áldozatok hozzátartozóit képviselő ügyvédek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy miért nem tudták a francia hatóságok megakadályozni a legvéresebb franciaországi terrortámadást, miközben 2015-ben a legmagasabb terrorkészültség volt érvényben az országban a januári iszlamista merényleteket követően.

"A kérdést rendszeresen megkapom: meg lehetett volna-e akadályozni a merényleteket? Ha így lenne, bevallanám önöknek, és elnézését kérnék" - fogalmazott a volt elnök. Elmondta, hogy bár a titkosszolgálatoknak voltak információik a készülő merényletekről, de azt nem tudták, hogy pontosan hol és mikor fogják azokat végrehajtani.

"Minden megtettünk, amit tudtunk, még légicsapásokat is indítottunk ott, ahol voltak (dzsihadisták). De sajnos nem volt meg az az információ, amely segített volna megakadályozni a merényletsorozatot" - mondta.

A volt elnök meghallgatása több mint kétórás késéssel kezdődött el, miután a védelem részéről több ügyvéd is ellenezte Francois Hollande, valamint iszlámszakértők és szociológusok meghallgatását. Az esküdtszék azonban nem fogadta el a védelem ellenvetéseit, miután Francois Hollande személyesen is jelen volt a merényletek helyszínein a támadáskor, illetve mert a fővádlott személyesen is őt tartja felelősnek a merényletekért. Abdeslam ügyvédjei egyébként nem emeltek kifogást a volt elnök meghallgatása ellen.

A hat évvel ezelőtti terrortámadásában a Stade de France nemzeti stadion közelében három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. Hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.

A támadáskor Francois Hollande a nemzeti stadionban volt a Franciaország-Németország barátságos mérkőzésen. A második robbanást követően a belügyminisztériumban felállított válságstábhoz csatlakozott, ahol kihirdette a rendkívüli állapotot, lezárta az ország határait, majd tévébeszédben ítélte el a támadást.

A húsz vádlott közül még 14-en vannak életben, köztük a terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam, aki maga nem járt Szíriában, nem is kapott harci kiképzést. A nyomozás arra világított rá, hogy ő volt a logisztikai szervező Európában, ő bérelte a gépkocsikat, a lakásokat és szállította a terroristákat.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.