Illegális bevándorlás

Tusk: senkinek nincs joga kioktatni Törökországot migránsügyben

A délkelet-törökországi Gaziantepben a menekültválság megoldásáról tárgyaltak.

2016.04.24 08:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Törökország a legpéldamutatóbban bánik a menekültekkel a világon - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szombaton a délkelet-törökországi Gaziantepben azon a sajtótájékoztatón, amelyet közösen tartott Angela Merkel német kancellárral, Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel és Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, miután a menekültválság megoldásáról tárgyaltak.

Tusk hozzátette: egyetlen államnak sincs joga kioktatni Törökországot migránsügyben. "Nem politikai megfontolásból mondom, ez a személyes véleményem" - szögezte le. Július végétől megkezdik az egyeztetéseket a Törökországnak nyújtandó uniós támogatás első egymilliárd eurós részletének kifizetéséről - mondta.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Németország támogatja egy biztonsági övezet kialakítását Szíriában, így a migránsok az országnak a török határhoz közel eső, északi sávjában menedékre találnának. Vannak olyan térségek, ahol a február 27. óta érvényben lévő tűzszünetnek köszönhetően a biztonság garantálható.

Ahmet Davutoglu azt mondta: az európai uniós vízummentesség Törökország számára létfontosságú kérdés. A török kormányfő kiemelte, hogy Törökország a menekültválság megoldását célzó egyezményben vállalt összes kötelezettségének eleget tett, egyebek között lehetővé tette, hogy a migránsok munkavállalási engedélyt kapjanak.

Kiemelte, hogy Törökország egyetlen szíriai menekültet sem küldött vissza akarata ellenére a háború sújtotta Szíriába.

A török politikus leszögezte, hogy a migránsok visszafogadását is tartalmazó szerződés a török állampolgárok számára biztosított európai vízummentesség nélkül érvénytelen. "Hiszem, hogy az Európai Unió megteszi a szükséges lépéseket a megállapodás teljesítésére" - mondta.

Ahmet Davutoglu beszédében kitért a délkelet-törökországi Kilis várost érő támadásokra, és elmondta, hogy a török kormány meghoz minden lehetséges óvintézkedést az aknatámadások ellen.

A március 18-i EU-török megállapodás értelmében április 4-én kezdődött meg azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy ők maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától.

Eddig 325 embert küldtek vissza, mert szinte mindenki folyamodott menekültstátusért Görögországban. Utóbbiak sorsa csak a kérelem elbírálása után dől el. A menedékkérelmek feldolgozása akadozik, és a görög hatóságok többször jelezték, hogy haladéktalanul szükségük van az EU által ígért menedékjogi szakértőkre.

Az EU-tagországok ezért cserében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Az egyezmény értelmében minden érintett ország, így Törökország is felgyorsítja a vízumliberalizációhoz szükséges intézkedések meghozatalát, és ha minden feltétel teljesül, akkor legkésőbb június végéig megszűnik a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer. Az unió emellett összesen hatmilliárd eurót folyósít Ankarának 2018 végéig a török területen tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására.

Jogvédők bírálják az EU-t és Törökországot

Jogvédő szervezetek bírálták az Európai Uniót és Törökországot szombaton a szíriai menekültekkel szembeni bánásmódjukkal kapcsolatban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a Törökországba látogató uniós vezetők egy olyan menekülttábort látogattak meg, ahol a körülmények jók, ellentétben a szíriai határ túloldalán lévő táborokkal.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kijelentette szombaton, amikor a délkelet-törökországi Gaziantepben közös sajtóértekezletet tartott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Angela Merkel német kancellárral és Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átjutó migránsok száma a tavaly novemberben tapasztalt napi 6000-ről április elejére napi 130-ra csökkent. "Ez a csökkenés jól érzékelteti a közös mechanizmus hatékonyságát" - mondta.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint ez a napi 130-as szám azóta lassan nő, ami azt is jelzi, hogy a Törökország és Görögország közötti migrációs útvonal "hermetikus lezárása" nem sikerült. Feltehetőleg az embercsempészek új módszereket alkalmaznak a migránsok Görögországba juttatására - tette hozzá az IOM.

A március 18-i EU-török megállapodás értelmében április 4-én kezdődött meg azoknak az illegális határátlépőknek a visszaküldése Törökországba, akik március 20. után érkeztek valamelyik görög szigetre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét, vagy ők maguk elzárkóztak a kérelem benyújtásától. A megállapodás értelmében az unió 2018 végéig részletekben hatmilliárd eurót folyósít Ankarának a török területen tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására.

Több jogvédő szervezet, több európai parlamenti képviselő és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is megkérdőjelezi a megállapodás jogszerűségét, mert eszerint a menedékre nem jogosultakat Görögországból egy olyan országba - Törökországba - toloncolják vissza, amelyet sokan emberi jogi szempontból nem tartanak biztonságosnak.

E szervezetek szerint Törökország az utóbbi néhány hónapban a szíriai harcok elől menekülőket megállítja a határnál, és arra kényszeríti, hogy a még szíriai területen létrehozott táborokban maradjanak, ahol helyi segélyszervezetek ellátják őket, de ki vannak téve az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet támadásainak. A jogvédők szerint a menekülteket török területen lévő biztonságos táborokban kellene elhelyezni.

Az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet azzal is vádolja a török hatóságokat, hogy az utóbbi három hónapban naponta mintegy száz menekültet visszatoloncoltak a háború dúlta Szíriába. Ankara visszautasítja ezt, valamint azt a vádat is, hogy a török katonák időnként rálőnek a határon illegálisan átjutni akaró menekültekre.

Davutoglu dühödten reagált a vádakra

Davutoglu dühödten reagált szombaton az AI vádjára, és kijelentette: egyetlen szíriait sem küldtek vissza hazájába akarata ellenére.

Angela Merkel azt mondta: Németország támogatja egy biztonsági övezet kialakítását Szíriában, így a migránsok az országnak a török határhoz közel eső, északi sávjában menedékre találnának. Vannak olyan térségek, ahol a február 27. óta érvényben lévő tűzszünetnek köszönhetően a biztonság garantálható - tette hozzá.

Egyes jogvédők szerint Törökország titokban már egy ilyen zónát alakít ki azzal, hogy nem engedi be területére a menekülteket.

A Human Rights Watch (HRW) New York-i központú emberi jogi szervezet még korábban felszólította az EU vezetőit, hogy alaposan vizsgálják meg a török-szíriai határ mentén tapasztalható menekülthelyzetet. "Ahelyett, hogy egy tisztán tartott menekülttábort (a Gazientep közelében lévő nizipi konténervárost) látogatnak meg, az EU vezetőinek látniuk kellene, hogy az újonnan felhúzott török határkerítés mögött több tízezer szíriai háborús menekült van" - mondta Judith Sunderland, a HRW európai és közép-ázsiai ügyekben illetékes igazgatóhelyettese. "Utána pedig meg kellene látogatniuk a törökországi menekülttáborokban azokat, akiket jogellenesen kitoloncoltak Görögországból. Ezután pedig felül kellene vizsgálniuk a rossz EU-török megállapodást" - tette hozzá az igazgatóhelyettes.

Davutoglu miniszterelnök hangsúlyozta szombaton, hogy Törökország a menekültválság megoldását célzó megállapodásban vállalt összes kötelezettségének eleget tett, egyebek között lehetővé tette, hogy a migránsok munkavállalási engedélyt kapjanak.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint azonban a munkavállalási engedélyek kiadása nagyon lassú, mert a menekültek csak abban az esetben folyamodhatnak ilyen engedélyért, ha szereznek olyan munkaadót, aki támogatja a kérelmüket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.