Terrorizmus

Gyilkolnak, mégis áldozatok

A világban több százezer gyereket kényszerítenek katonáskodásra.

_{2016.03.31 07:53}_ma.hu

Szír gyerekek milliói már a polgárháború ideje alatt születtek, illetve nőttek fel. Ők nem ismerik, milyen a világ háború nélkül, így lehetséges, hogy a fegyveres csoportoknak sokkal könnyebb lesz őket behálózni, akár egészen kicsi korban. A terrorista szervezetek is különös előszeretettel használják fel a gyerekeket. A világban több százezer gyereket kényszerítenek katonáskodásra.

Közel 90 millió hét év alatti gyermek él háborús konfliktus közelében az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapjának adatai szerint. Csak Szíriában tavaly majdnem ezerötszáz gyermek ellen követtek el fegyveres erőszakot, az esetek több mint 60 százaléka robbanófegyverekkel elkövetett gyilkosság vagy csonkítás volt. A gyermekek egy része az iskolába menet vagy az onnan hazafelé tartó úton halt meg.

Nem tudják, milyen a világ háború nélkül

Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottságának gyerekjogi vezetője a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta, a legfrissebb felmérés szerint Szíriában minden harmadik gyerek már a polgárháború ideje alatt született, illetve nőtt fel. Milliós létszámról van szó. Ők lassan iskolás korba lépnek, és nem ismerik, milyen a világ háború nélkül, csak azt látják maguk körül, hogy az erőszak működik.

Lehetséges, hogy a fegyveres csoportoknak így sokkal könnyebb lesz őket behálózni, akár egészen kicsi korban. A terrorista szervezetek is különös előszeretettel használják fel a gyerekeket. Tavaly nyáron járta be a világot az fotó, amelyen az Iszlám Állam egyik harcosának hétéves kisfia egy kivégzett szíriai kormánykatona levágott fejét tartja a magasba a hajánál fogva.

Lux Ágnes hangsúlyozta, akár hét-nyolcéves gyerekeket is katonáskodásra kényszerítenek, és még ha ölnek is, áldozatnak tekintendők, mert nem a saját döntésükből kerülne be a fegyveres szervezetekbe.

"Van belőlük elég"

Gyermekkatonák szinte mindenhol vannak, ahol a fegyverek ropognak. Afrika a leginkább érintett terület, ahol évtizedeken át kényszerítettek harcra több százezer gyermeket.

Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem docense azt mondta, a 90-es végétől ugyan csökkent a polgárháborús konfliktusok száma a földrészen, de továbbra is súlyos harcok dúlnak, Szudánban és Dél-Szudánban, Nyugat-Afrika több országában, így Nigériában és Elefántcsontparton, valamint a Közép-Afrikai Köztársaságban és Szomáliában, ami Kenyára és Ugandára is hatással van.

Az Afrika-szakértő szerint ezekben az országokban nagyon sok millió gyermeket érintenek a harcok, a gyermekkatonák számát pedig legalább 300 ezerre becsülik – tette hozzá. Ők nem csak fegyverviselő, gyilkoló kiskorúak lehetnek, akkor is a katonák közé számítanak, ha a harcoló csoportok mellett szakácsként, hírvivőként vagy felderítőként dolgoznak.

Tarrósy István szerint utóbbi feladatokra azért is szívesen alkalmazzák őket, mert a fegyveres csoportok számára nem sokat ér az életük, „van belőlük elég” – mondják a kényszerítőik.

A lányok különösen sérülékenyek

A szakértő szerint azok a gyerekek rekrutálhatók nagyon könnyedén, akik kilátástalan helyzetben voltak már előtte is. Besorozásukkal fizikailag, mentálisan és szexuálisan is az őket elrabló szervezetek kiszolgáltatottjaivá és kizsákmányoltjaivá válnak.

Lux Ágnes szerint kiemelten sérülékeny csoportot jelentenek a lányok. Nagy számban ismerni olyan eseteket, amikor a hadurak, fegyveres vezetők „feleségként”, házi cselédként, rabszolgaként használnak – szexuálisan is – 18 év alatti lányokat.

Nagyon nehéz kezelni a traumáikat

Tarrósy István arról is beszélt, ezek a gyerekek olyan traumákat szereznek, amelyekből nagyon nagy kihívás őket kihozni. Sok civil, illetve nemzetközi szervezet dolgozik a ki- és megmentésükön, társadalmi integrációjukon. Már az óriási dolog, hogy ezek a segítők akár tucatjával meg tudnak menteni ilyen gyerekeket – mondta Tarrósy István. Megjegyezte az ilyen segélyprogramokban, így az iskoláztatás támogatásában nagyon aktív például Törökország és Kína is.

Szilasi Ildikó, az Afrika-Magyar Egyesület munkatársa személyesen is megismert néhány gyerekkatonát, amikor néhány évvel ezelőtt a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt. A Belga Vöröskereszt ott tartott társadalmi reintegrációval foglalkozó programokat egykori gyerekkatonáknak.

A pszichoszociális segítségnyújtás, a traumák feldolgozásának egyik módszere a rajzterápia volt. A gyerekek vért, katonákat, fegyvereket, katonai táborokat örökítettek meg, valamint azt is lerajzolták, hogyan kerültek a milíciákhoz. Sokukat elrabolták, például iskolába menet, amikor az ismeretlen fegyveresek a fiúkat erőszakkal felrakták egy katonai terepjáróra, és elhajtottak velük. Azt, aki ellenszegül, betörik, fenyítéssel, alkohollal, drogokkal.

Bosszúból ő is gyilkossá válik

Olyan gyerek is volt azonban, aki önként csatlakozott a harcolókhoz – ennek Szilasi Ildikó szerint több oka is lehet. Az egyik, ha a család nagyon szegény, a mindennapi kenyér megszerzése is gondot jelent, majd a gyerek találkozik a milíciák propagandájával, amely arról szól, hogy náluk nagy ember, férfi lehet, fegyvert és minden nap ételt kaphat, tartozhat valahová.

A bosszúvágy szintén a fegyveresek közé vihet egy gyereket, aki korábban látta, az ellenség hogyan kegyetlenkedett szomszédjaival, családtagjaival. Aztán, a traumatikus élmények után gyerekkatonaként, kamasz fegyveresként ők szintén embereket terrorizálnak, falvakat fosztanak ki, vagy akár nőket erőszakolnak meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!