Robbanó

Kína rakétavédelmi rendszert telepített egy dél-kínai-tengeri szigetre

Tajvan is figyelemmel kíséri a fejleményeket. Bár a sziget közigazgatásilag Kínához tartozik, de Vietnám is magának követeli.

2016.02.17 07:43MTI

A tajvani védelmi tárca szerdán megerősítette, hogy Kína föld-levegő rakétaütegeket telepített a közigazgatása alá tartozó, de Vietnam által is követelt egyik dél-kínai-tengeri szigetre - tájékoztatott a hongkongi South China Morning Post című napilap. Az ezzel kapcsolatos első hírt kedden az Egyesült Államokban közölték.

David Lo dandártábornok, szóvivő a tény közlésén kívül nem bocsátkozott további részletekbe, csupán annyit tett hozzá, hogy Tajvan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

A jelentések szerint műholdfelvételeken jól kivehető, hogy Kína kétütegnyi, lokátorvezérelt, közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverzetet telepített a Junghszing (Woody) szigetre. A kínai Sz-300-asként is emlegetett HQ-9 nevű légvédelmi rakétarendszer 200 kilométeres hatótávolságú, ütegenként nyolc indítóállomása egyidejűleg 32 rakétát képes elindítani.

Az amerikai Fox News hírcsatorna keddi hírei szerint Junghszing partjain a február 3-i műholdfelvételeken még nem voltak láthatók a február 14-ére már telepített fegyverek. Bill Urban, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője nem kommentálta a hírszerzői értesüléseket, de jelezte, hogy nagy figyelemmel kísérik az ügyet.

"Ami a korlátozott és szükséges védelmi létesítményeket illeti, amelyeket Kína emberek lakta szigeteken és zátonyokon hozott létre, ezek összhangban vannak a nemzetközi törvények által Kína számára biztosított önvédelem jogával. Ezért nincs értelme firtatni" - jegyezte meg szerdán kérdésre válaszolva Vang Ji kínai külügyminiszter a Pekingben vendégeskedő ausztrál hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

A kínai védelmi minisztérium közleményében "hangulatkeltésnek" nevezte a rakétavédelmi rendszerről szóló friss jelentést.

Mira Rapp-Hooper, a South China Morning Postban megszólaló szakértő szerint nem ez az első eset, hogy Kína ilyen fegyvereket telepít a szigetekre, ezért a mostanit nem tartotta jelentős, illetve példa nélküli fejleménynek.

A hír kiadása egybeesett Barack Obama amerikai elnök és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) vezetőinek kaliforniai csúcstalálkozójával. Obama kedden közölte, hogy partnereivel a területi viták okozta térségbeli feszültség csökkentéséről egyeztetett, és jelezte: egyetértettek abban, hogy e vitákat békés, jogi úton kell rendezni. A kétnapos találkozó közös közleménye - kommentátorok szerint az ASEAN-tagországok megosztottsága miatt - ugyanakkor nem tartalmaz utalást Kína térségbeli fokozott aktivitására.

Harry Harris admirális, az amerikai hadsereg csendes-óceáni parancsnokságának parancsnoka szerdán Tokióban megjegyezte, hogy a kínai lépést nem tartja meglepőnek, de az "aggodalomra adhat okot", valamint ellentétben áll azzal a kínai ígérettel, hogy Peking nem kívánja militarizálni a térséget. Hozzátette: az amerikai hadihajók egyre több és bonyolultabb módon fogják a szabad hajózás jogát gyakorolni a Dél-kínai-tengeren. "Nem áll szándékunkban leállni" - fogalmazott.

Az elmúlt hónapokban amerikai hadihajók két alkalommal is megközelítettek 12 tengeri mérföldön belüli távolságra olyan tengeri területeket, amelyek hovatartozása a környékbeli államok által vitatott. Peking az akciókat provokatívnak minősítette, s felszólította az Egyesült Államokat, hogy fejezze be az "erőfitogtatást" a szabad hajózás ürügyén.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.