Illegális bevándorlás

Németországban már felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat

Németországban felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat - jelentette be a belügyminiszter.

2015.08.14 12:15MTI

Thomas de Maiziere a ZDF országos közszolgálati televízió csütörtök késő esti hírműsorában azt mondta, uniós kollégáitól rendre azt hallja, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérők azért akarnak éppen Németországban menedékjogot kérni, és nem például Franciaországban vagy Hollandiában, mert nagyon magas a németországi ellátás színvonala.

"Ez azt jelenti, hogy meg kell indítani a párbeszédet az emberi méltóság és az ellátás európai szabványairól" - mondta a belügyminiszter, hozzátéve, hogy Németországban pedig felül kell vizsgálni a juttatások rendszerét.

Rámutatott, hogy a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény alapján egy németországi menedékkérő juttatásai elérik egy koszovói vagy albániai rendőr jövedelmét.

A juttatásokat azonban nem lehet tetszés szerint csökkenteni, mert az alkotmánybíróság döntései "viszonylag szűk" teret hagynak. Azt viszont meg lehet fontolni, hogy miként alakítható a pénzbeli és a természetbeni juttatások aránya. "Adhatunk több természetbeni juttatást, és alaposan ránézünk majd a költőpénzre" - mondta Thomas de Maiziere.

A tartományi központi befogadóállomásokon lehet gondoskodni arról, hogy kevesebb készpénzt fizessenek a menedékkérőknek, és ne fizessenek több hónapra előre - tette hozzá a német belügyminiszter, megjegyezve, hogy ezek az összegek egyébként is az emberkereskedők zsebébe vándorolnak.

Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek pártja élesen bírálta a miniszter felvetéseit. De Maiziere "az alkotmányosság határán mozog" - nyilatkozott pénteken Ulla Jelpke, a Baloldal parlamenti (Bundestag) képviselője, aki szerint "az emberi méltóságon spórol, aki megkurtítja a menedékkérők költőpénzét". Az alkotmánybíróság 2012-ben kimondta, hogy az államnak biztosítania kell az emberhez méltó létminimumot a menedékkérőknek, függetlenül attól, hogy mennyi ideig maradnak az országban és elfogadják-e a kérelmüket - mutatott rá a Baloldal képviselője.

Katrin Göring-Eckardt, a Zöldek frakcióvezetője szerint egy "élethazugság, hogy a juttatások mértékén keresztül befolyásolni lehet a menedékkérők számát".

"Az emberek nem azért menekülnek, mert Németországban annyira vonzó a helyzet, hanem azért, mert a hazájukban katasztrofális a helyzet" - hangsúlyozta Katrin Göring-Eckardt. A Zöldek szerint a menedékkérőket ellenőrzött módon be kell engedni a német munkaerőpiacra, a kormánynak pedig tennie kell azért, hogy a nyugat-balkáni államok helyzete javuljon.

Thomas de Maiziere a ZDF-nek azt is elmondta, hogy "Németország nem tudja egyedül viselni az európai menekültválság terheit". Szerinte közös európai kihívásról van szó, és akár a személyek szabad mozgásának vívmánya is veszélybe kerülhet, ha az uniós előírásokkal ellentétben nem ott folytatják le a menekültügyi eljárásokat, ahol kellene.

A menekültügyet szabályozó dublini rendszer és a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működését szabályozó rendszer közötti kapcsolatra rámutatva azt mondta: "Dublin nélkül nem lesz fenntartható Schengen. Mi meg akarjuk őrizni a személyek szabad mozgásának vívmányát, de ezt veszélyeztetik mindazok, akik nem szolidárisak, és nem tartják be az uniós jog előírásait."

Németországban az alkotmánybíróság 2012-ben az emberi méltóság alapelvéből levezetett létminimum fogalmára hivatkozva alkotmányellenesnek minősítette a menedékkérők ellátásáról rendelkező törvény egyes rendelkezéseit. A döntés révén az egyedülálló menedékkérők esetében a szabadon felhasználható készpénzjuttatás összege havi 40,90 euróról 143 euróra (mintegy 44 ezer forintnak megfelelő összeg) emelkedett.

Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.