Lehallgatás-elhallgatás

Tusk: a botrány a lengyel állam stabilitását fenyegeti

Donald Tusk lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, ennek ellenére nem hajlandó egyetlen munkatársát sem meneszteni az ügy miatt.

2014.06.23 18:57MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Wprost című lengyel közéleti hetilap hétfőn újabb, vezető politikusok és üzletemberek magánbeszélgetéseiről készült titkos hangfelvételeket hozott nyilvánosságra. Egyelőre nem tudni, hogy a felvételeket kik, hogyan, milyen megbízásból és milyen céllal rögzítették, de annyi már nyilvánvaló, hogy a lehallgatások legalább két varsói étteremben történtek sok alkalommal. Több mint egytucatnyi politikus, cégvezető és más tisztségviselő beszélgetését rögzítették. Donald Tusk kormánya a kiszivárogtatások miatt a legnagyobb válságát éli át 2007-es hatalomra kerülése óta, az ellenzék és több közéleti szereplő szerint is le kellene mondania.

"Nem tudjuk, hogy ki van mögötte, pontosabban nem vagyunk biztosak benne. Vizsgáljuk. Reméljük, az igazságszolgáltatás meg meg fogja állapítani ezeknek az embereknek és felbujtóiknak a kilétét, és felelősségre fogja őket vonni" - mondta az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi találkozóján részt vevő Radoslaw Sikorski külügyminiszter újságíróknak.

A Wprost egyebek közt megszerezte egy olyan tavalyi beszélgetés felvételét is, amelyen Sikorski kijelenti: az Egyesült Államokhoz fűződő szoros kapcsolatok "mit sem érnek", sőt "még károsak is, mert hamis biztonságérzetet keltenek". Sikorski obszcén kifejezést használt a lengyel-amerikai viszony jellemzésére.

Stephen D. Mull, az Egyesült Államok varsói nagykövete a külügyminiszter szavait firtató kérdésre azt mondta: magánbeszélgetések állítólagos tartalmát nem véleményezi.

A kormány korábban azzal védekezett a kompromittáló hangfelvételek ügyében, hogy a Wprost által közölt átiratokban a beszélők szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, és az illetők nem sértettek törvényt.

Egy másik felvételen Slawomir Nowak, a kormányzó Polgári Platform (PO) 2005-ös médiakampányának vezetője, későbbi infrastrukturáért felelős miniszter, valamint Dariusz Zawadka, egy különleges katonai alakulat volt parancsnoka a 2005-ös elnökválasztásról beszélgetett, melynek egyik jelöltje, Zbigniew Religa neves szívsebész professzor a kampány során visszalépett Tusk javára. A beszélgetők szerint cserébe azért, hogy a PO átvállalja tetemes adósságát. A Wprost azt állítja, hogy - bár egyszer sem említik Religa nevét -, a szívsebészről van szó.

Tusk a 2005-ös elnökválasztás második fordulójában alulmaradt Lech Kaczynskival szemben, aki azután 2010-es tragikus haláláig elnök volt. Tusk 2007-ben lett először miniszterelnök, miután pártja, a Polgári Platform megnyerte a parlamenti választásokat. 2011-ben újraválasztották. Religa 2009-ben meghalt.

Donald Tusk (fotó: Wikipédia)

A kormány szóvivője nem volt hajlandó megjegyzést fűzni a lapjelentéshez. A varsói ügyészség viszont megerősítette, hogy nyomoz az ügyben.

Nowak tavaly novemberben mondott le az infrastruktúráért felelős tárca éléről, mert az ügyészség nyomozást indított ellene hamis vagyonbevallás gyanújával, azóta vádat emeltek ellene.

Tusk, aki hétfőn Gdanskban Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel tárgyalt, a közös sajtóértekezleten kitért a lehallgatási botrányra is, amely a kormányfő szerint "az állam stabilitását veszélyezteti". Minden egy "tervezett akcióra" utal, amely nem a kormányzó párt jóhírének akar kárt okozni, hanem azt a célt szolgálja, hogy megbénítsa az államot Európa és Ukrajna helyzetének egy kritikus pillanatában.

Tusk egyúttal hangsúlyozta: nem fog "konzekvenciákat levonni" olyan politikusokkal szemben, akik egyetlen bűne, hogy nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használtak egy bizalmas magánbeszélgetésben. Azok, akik a lehallgatásokat megszervezték, nem fognak diktálni a kormánynak, hogy mit tegyen - jelentette ki. Véleménye szerint közös érdek annak a csoportnak az azonosítása, amely a lehallgatásokat megszervezte, és "Lengyelország destabilizációjára" törekszik.

Ismét megszólalt a botrány kapcsán Bronislaw Komorowski államfő is. Kijelentette, vizsgálja, hogy "fennáll-e még az akarat a jelenlegi koalíció fenntartására, és hogy az képes-e felelősséget viselni az államért". Hangsúlyozta, államfői feladatát abban látja, hogy a jelenlegi válsághelyzetben gondoskodjon a stabilitásról. Szavai szerint a botrány súlyos kárt okozott Lengyelországnak. "A felvételek főszereplőinek maguknak kell levonniuk a végkövetkeztetéseket" - vélekedett a lengyel elnök.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.