Székely autonómia

Felülvizsgálnák a román-magyar alapszerződést

Az 1996-ban kötött román-magyar alapszerződés felülvizsgálatát kezdeményezték Kolozsváron.

2014.06.19 14:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének álláspontja szerint az alapszerződés romániai parlamenti elfogadásával a román jogrend részévé vált az Európa Tanács 1201-es ajánlása, amely többek között a tömbben élő nemzeti kisebbségek önálló közigazgatáshoz és különleges státushoz való jogát is rögzíti, de az ajánláshoz fűzött lábjegyzet kibúvót biztosít a román kormánynak az autonómia biztosítása alól.

Toró T. Tibor elmondta, ha az alapszerződés nem segíti, hanem akadályozza az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, akkor ezt felül kell vizsgálni. Hozzátette, a szerződést tíz évre kötötték, de a felek módosítási kezdeményezése nélkül az ötévenként automatikusan meghosszabbodik. Ha a felek bármelyike módosítani akarná a dokumentumot, azt 2015 szeptember 16-ig kell jeleznie.

Az EMNP elnöke szerint a román és a magyar kormány kezében van a döntés lehetősége. Hozzátette, ha a román kormányban jelen lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára nem cél, hanem eszköz a kormányzás, akkor a szövetségnek is lépnie kell ebben a kérdésben. A pártelnök azonban alaposnak tartotta annak a gyanúját, hogy az RMDSZ vezető politikusai számára a kormányzás a cél, az autonómia pedig nem más, mint kommunikációs eszköz az erdélyi magyarok szavazatainak megszerzésére.

Toró T. Tibor úgy vélte, a magyar kormány is kezdeményezhetné a szerződés módosítását, hiszen az új alkotmány immár felelősséget ró a kabinetre a határon túli magyarok iránt.

Az EMNP elnöke azzal kapcsolatban tért ki az alapszerződés kérdésére, hogy a román kormány a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik petíciójára adott válaszában azt állította, semmi nem írja elő számára a területi autonómia biztosítását. Toró fontosnak tartotta a választ, hiszen - mint fogalmazott - az lehetővé teszi, hogy érdemi vita induljon az autonómia kérdéséről.

A politikus vitatta azonban a román kormány álláspontját. Szerinte nemcsak a román-magyar alapszerződés, hanem Romániának az Európa Tanácsba (ET) történt felvételekor tett vállalása is kötelezi az országot az 1201-es ET-ajánlás gyakorlatba ültetésére.

Az ET 1201-es ajánlásának a 11. cikkelye előírja: "azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek".

Az ajánlás azzal a lábjegyzettel került be a román-magyar alapszerződés függelékei közé, hogy "a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az 1201-es ajánlás nem hivatkozik a kollektív jogokra, és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.