"Nagyon veszélyes"

Megfigyelte, de nem tudta feltartóztatni a rendőrség a brüsszeli merénylőt

A pénteken Marseille-ben őrizetbe vett Mehdi Nemmouche "nagyon veszélyes és feltétezhető, hogy tovább folytatta volna a tevékenységét".

_{2014.06.02 16:31MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

_{Forrás: YouTube}

Miközben folytatódott hétfőn a brüsszeli zsidó múzeumnál május 24-én elkövetett, négy áldozatot követelő merénylet francia gyanúsítottjának kihallgatása Párizsban, a rendőrség arra a kérdésre is kereste a választ: hogyan kerülhette el a titkosszolgálatok figyelmét a szíriai harcokból Európába visszatérő 29 éves férfi.

A pénteken Marseille-ben őrizetbe vett Mehdi Nemmouche "nagyon veszélyes és feltétezhető, hogy tovább folytatta volna a tevékenységét" - mondta hétfőn Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.

A "magányos farkas" profilú férfiról azonban a nyomozásnak kell majd a miniszter szerint megállapítaniuk, hogy "itt vagy ott voltak-e cinkostársai". A francia kormánytag szerint egyébként "logikus", hogy a kihallgatása után Franciaország kiadja Belgiumnak a feltételezett merénylőt, aki eddig nem volt hajlandó vallomást tenni.

A 2011-ben kezdődött szíriai konfliktus kezdete óta először fordult elő, hogy Franciaországban, saját hazájában letartóztattak egy dzsihadistát, aki a szíriai harcok után azért tért vissza Európába, hogy terrorcselekményt hajtson végre. A francia hatóságok három éve rendszeresen beszélnek erről a veszélyről, de a kormány, a rendőrség és a titkosszolgálatok számos jogi és egyéb eszközzel mégsem tudták megakadályozni azt.

A belga határ közelében született 29 éves francia merénylőt, miután öt évet töltött fegyveres rablásért börtönben, ahol radikalizálódott, megfigyelés alatt tartották a hatóságok. Ennek ellenére szabadulása után három héttel el tudott utazni Szíriába, ahol feltétezhetően részt vett a harcokban.

A csomagjában ugyanis a fegyvereken kívül egy zászlót is találtak, amelyen egy Szíriában aktívan harcoló, elsősorban külföldi dzsihádistákból álló szélsőséges fegyveres csoport, az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) neve olvasható.

Szíriából pedig Németországon át Belgiumba tért vissza, ahol május 24-én feltételezhetően ő hajtotta végre azt a támadást, amelyben meghalt egy izraeli házaspár, valamint a zsidó múzeum egy belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő.

A helyszínről el tudott menekülni, s hat nappal később az Amszterdam-Marseille menetrendszerű távolsági busz végállomásán egy rutinellenőrzés során véletlenül állították elő a francia vámőrök.

A brüsszeli támadást a francia média több szempontból is Mohamed Merah esetéhez hasonlítja, aki a dél-franciaországi Toulouse-ban és az onnan nem egészen 50 kilométerre lévő Montaubanban 2012. március 11. és 19. között hét embert ölt meg: három francia katonát, majd egy zsidó iskola három diákját és egy tanárát.

A végül a kommandósok által lelőtt férfit is megfigyelés alatt tartották radikális meggyőződése miatt a hatóságok, ő ennek ellenére ölni tudott.

Francia terrorszakértők szerint Merah és Nemmouche is olyan típusú elkövető, akit a demokráciákban megszokott ellenőrzési eszközökkel nem lehet megállítani: az interneten és a közösségi oldalakon láthatatlan emberekről van ugyanis szó.

Maguktól, teljesen egyedül radikalizálódtak, nincs körülöttük vallási közösség, nem jártak mecsetekben. Mindezek ellenére kiépült körülöttük egy iszlamista hálózat. Mindketten nehéz gyerekkor után köztörvényes bűncselekményekért kerültek börtönbe, ott találkoztak a radikális iszlám eszmékkel, hozzászoktak az erőszakhoz és visszaesőként jól ismerték a rendőri világ működését, amely előtt kiválóan tudták leplezni, hogy mire készülnek.

Külföldi útjaikat úgy készítették elő, hogy az könnyen elkerülte a hatóságok figyelmét. Nemmouche több mint egy éves szíriai harc után Malajzián, Szingapúron és Thaiföldön keresztül jött vissza Európába.

Frankfurtban szállt le, hol a német hatóságok ki is hallgatták, de elengedték. Mohamed Merahhoz hasonlóan Nemmouche is egyedül ölt, mégpedig lőfegyverrel. A szakértők szerint egy szíriai dzsihadista szervezettől érkező kollektív fenyegetést sokkal egyszerűbb a titkosszolgálatoknak kijátszaniuk, mint a magányos támadókat, akik nagyon mobilak.

A brüsszeli merényletet követően a belga és a francia hatóságok is azt feltételezték, hogy egy belga állampolgár által elkövetett antiszemita támadás történt. Pedig 2012-ben is egy francia állampolgár késelt meg két belga rendőrt Brüsszelben: a férfi akkor azért ült fel egy vonatra és utazott el a szomszédos országba, mert nem tetszett neki, hogy Belgiumban betiltották a burka viselését.

Nehézséget okoz az is, hogy a szíriai konfliktusban érintett országok közötti együttműködés is bonyolult. Az európai dzsihádisták általában Törökországon keresztül jutnak el Szíriába. A török-francia együttműködést a kérdésben pedig a regionális problémák nehezítik.

A francia hatóságok szerint a törökök számára a kurd kérdés előnyt élvez a szíriai dzsihádhoz képest, amit nem tekintenek a hazájuk számára veszélynek, s amíg Párizs nem hajlandó a bebörtönzött kurdokat kiadni Törökországnak, addig a törökök sem hajlandók együttműködni a francia hatóságokkal a török-szíriai határvidéket illegálisan átlépni készülő vagy onnan visszatérő európai dzsihádisták feltartóztatásában Törökország területén.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter