A székely szabadság napja

Romániában szélsőségesnek minősítik a székely autonómiaigényt

A román vezetők - pártállásuktól függetlenül - szélsőséges, az ország biztonságát veszélyeztető, Magyarországról importált célkitűzésként bélyegzik meg a székelység autonómiaigényét. És ön szerint?

2014.03.13 16:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magát a székelység közképviseleti testületeként meghatározó SZNT az utóbbi időben több nagyszabású tüntetéssel igyekezett felhívni Bukarest figyelmét arra, hogy a történelmi Székelyföldön ma is többségben élő őshonos magyar közösség - a "székely nép" - területi autonómiát akar. A rendezvényeken elfogadott petíciókban azt kérték a román kormánytól: kezdjen párbeszédet a közösség képviselőivel a székelység ezen követeléséről, azt is hangsúlyozva, hogy az autonómiát erőszak nélkül, a román parlament által elfogadott törvénnyel szeretnék megvalósítani.

A román kormány rendre kitért a válasz elől. Bukarestnek kétféle módszere van arra, hogy ne bocsátkozzék olyan vitába a székely autonómiaigény jogosságáról, amely már önmagában is legitimálná ezt az igényt: az egyik, hogy nem vesz tudomást róla, a másik, hogy szélsőséges célkitűzésként bélyegzi meg.

Az SZNT tavaly nyilvánította március tizedikét - a Habsburg-ellenes összeesküvést szervező székely vértanúk 1854-es kivégzésének évfordulóját - Székely szabadság napjává, amelyen évről évre demonstrációt akar rendezni Székelyföld autonómiájáért. A szervezők szerint 2013-ban 30 ezren (a hatóságok szerint hétezren) vonultak Marosvásárhely főterére, hogy autonómiát követelő petíciójukat átadják a kormány helyi képviselőjének. Októberben az SZNT szerint több mint százezren tüntettek a "Székelyek nagy menetelésén", összefüggő menetoszlopot alkotva egy háromszéki országút ötven kilométeres szakaszán (a hatóságok 15 ezer résztvevőről beszéltek) autonómiát követelve a Székelyföldnek: ezen a rendezvényen is a bukaresti kormányhoz intézett kiáltványt fogadtak el.

A magyar közszolgálati média által élőben közvetített, nagy horderejű megmozdulásként megjelenített két korábbi esemény minimális, egy-két nap alatt lecsengő visszhangot keltett a román médiában, a megmozdulásokon elfogadott dokumentumokat pedig a bukaresti kormány válasz nélkül hagyta.

Idén március 10-én sem tudott volna meg a román közvélemény túl sokat arról, hogy a székelyek autonómiáért tüntettek Marosvásárhelyen, ha a polgármester nem akarta volna betiltani felvonulásukat és a hatósági nyomással dacoló "polgári sétán" nem alakult volna ki itt-ott dulakodás az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és az őket járdára visszaszorítani igyekvő csendőrök között.

A demonstráción készenlétben álló román média ugyanis csak a botrány pillanatában mozdult rá az eseményre, országos publicitást kölcsönözve az egyébként elhallgatásra ítélt rendezvénynek. De ezek a híradások már nem arról szóltak, amit a szervezők szerettek volna tudatni a világgal. A román tévénézők nem azokat az érveket ismerték meg, amelyekkel az SZNT a székelyföldi autonómiaigényt akarta kiáltványban alátámasztani, hanem hisztérikusan üvöltő, zászlórúddal csendőrt megszúró, arcukat sísapkával eltakaró randalírozókat láttak.

Ez a néhány, sokat ismételt képkocka alkalmas volt arra, hogy a román közvélemény előtt szélsőséges - és mint ilyen, eleve elutasítandó - igényként jelenjen meg a székelyek autonómiatörekvése. A Jobbik elnökének jelenléte és a Magyar Gárda egyenruháit viselők megjelenése a demonstrálók között arra is jó ürügyet teremtett a román politikusoknak, hogy az általuk fasisztának, szélsőjobboldalinak minősített magyarországi párt felelőtlen, az erdélyi etnikai békét veszélyeztető választási kampányrendezvényeként láttassák az SZNT autonómiatüntetését.

Így Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánításával a román politika valójában nem őt, hanem a székely autonómiaigényt akarja kiutasítani az országból, és azt próbálja elhitetni az ország lakosságával, hogy igazából csak a magyar szélsőjobb akar autonómiát Székelyföldön, amivel Erdély elszakítását készíti elő.

Hasonló megfontolásból csaptak le a román politikusok Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő hétfői strasbourgi felszólalására is. Tőkés László sokszor beszélt már különösebb bukaresti visszhang nélkül az erdélyi magyarok autonómiaigényéről, most azonban a székelyek és a krími tatárok helyzete közti párhuzamával jó támpontot adott arra, hogy a román közvélemény egy félelmetes, határmódosításokkal és fegyveres konfliktussal fenyegető helyzettel társítsa a székelység autonómiaköveteléseit.

A román politikai pártok annak függvényében óvják harciasabban, vagy visszafogottabban a "magyar veszélytől" az országot, hogy kormányon vannak-e vagy ellenzékben, illetve partnerük-e vagy ellenfelük ebben a tekintetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Vagyis a mindenkori bukaresti hatalom óvakodik attól, hogy a magyarság - választásokon legitimált - képviseletét, és ezen keresztül a közösség egészét szélsőségesnek bélyegezze, hiszen ezáltal maga a román állam kerülne szembe a területén kisebbségben élő egyik nemzeti közösséggel: ez nyilván diplomáciai szinten is vállalhatatlan az EU-tagállam Románia számára.

Az autonómia-célkitűzések egyébként már húsz éve szerepelnek az RMDSZ programjában: ez önmagában sosem volt akadálya annak, hogy a magyar érdekképviselet bekerüljön a román kormányba. Bukarest azonban a jelek szerint nem akar közvitát az autonómiáról, és - bár nem sorolja már a tabutémák közé - igyekszik ezt a fogalmat szélsőséges politikai irányzatként távol tartani az érdemi megfontolástól.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.