Elvi döntést hozott a parlament

A Krím csatlakozhat Oroszországhoz

A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz.

2014.03.06 11:44MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI, archív

A képviselők már eldöntötték, hogy a félsziget legyen Oroszország része, de határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni. Ezért a krími parlament arról is határozott, hogy március 16-án népszavazást tartanak az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról - közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint.

A parlament döntését indokolva a képviselők kinyilvánították: Ukrajnában "alkotmányellenes államcsíny eredményeként nacionalista erők ragadták magukhoz a hatalmat", amelyek "durván megsértik Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a polgárok elidegeníthetetlen szabadságjogait, beleértve az élethez, a vélemény- és szólásszabadsághoz és az anyanyelv használatához való jogot".

"Ez a válaszunk a kijevi felfordulásra és törvénytelenségre" - mondta Szerhij Suvajnyikov, a krími parlament egyik tagja. "Magunk fogunk dönteni a saját jövőnkről" - tette hozzá. A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel.

Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. A szavazóknak lehetőségük lesz úgy is dönteni, hogy a Krím maradjon Ukrajna része, megnövelt jogkörökkel.

A krími parlamentben 78-an szavaztak igennel és 8-an tartózkodtak a népszavazás megtartása ügyében. Az 1992-es alkotmány értelmében a Krím Ukrajna állam részét képezi, és a kapcsolatokat megállapodások útján kell szabályozni.

A szakadár törekvéseket Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök elfojtotta, és az alkotmányt megsemmisítették, mondván, hogy ellentétes az ukrán alkotmánnyal. 1995-ben megszüntették a krími államelnöki posztot is.

A jelenlegi, az 1996-os újabb alkotmány ad némi mozgásteret a helyi politikai erőknek, de a törvényhozás nem helyezkedhet szembe az ukrán kormányzattal. Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot.

Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot. Akkor a népszavazáson megválaszolandó kérdések is másként hangzottak. Az ukrán alkotmány értelmében, amelyet a Krími Autonóm Köztársaságnak is be kell tartania mint az ukrán állam részének, népszavazás csak az ukrán lakosság egészének bevonásával rendezhető meg.

A kijevi kormány egyelőre nem reagált a krími parlament döntésére. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője közölte, hogy az orosz államfőnek jelentést tettek a krími parlament döntéséről. Megjegyezte, hogy ehhez egyelőre semmit nem tud hozzátenni.

Putyin keddi sajtóértekezletén azt mondta, hogy Moszkva nem veszi tekintetbe a Krím Oroszországhoz történő csatlakozásának kérdését, de a Krími Autonóm Köztársaság területén élő embereknek joguk van "határozni jövőjükről", ahogyan ez Koszovóban történt, amely elszakadt Szerbiától. "Mi semmi esetre sem fogunk senkit provokálni, hogy ilyen döntést hozzon, és nem fogunk szítani ilyen hangulatot" - hangsúlyozta Putyin.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.