"A Krím nem Oroszország!"

Délen indul szakadásnak Ukrajna?

Az Ukrajna egységéért tüntető krími tatárok közül mintegy húszan behatoltak szerdán a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjébe Szimferopolban. A tét: az oroszoké lesz vagy az ukránoké marad a félsziget.

2014.02.26 19:15MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Ukrajna egységéért tüntető krími tatárok közül mintegy húszan behatoltak szerdán a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjébe Szimferopolban.

Előtte felgyújtottak egy orosz zászlót az épület előtt "a Krím nem Oroszország!" felkiáltással. Helyi jelentések szerint az autonóm terület törvényhozásának épületébe egy oldalbejáraton jutottak be a tüntetők. Nem sokkal később megjelent az aulában Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke, akinek sikerült megnyugtatnia a radikális érzelmű demonstrálókat.

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje szerdán rendkívüli ülést akart tartani a félszigeten kialakult helyzetről, de ez végül elmaradt. A törvényhozás épülete előtt szerdán két tábor tüntetett. Az egyik Ukrajna területi egységének megőrzésért, jórészt krími tatárok részvételével, a másik a Krím Ukrajnától való elszakadásáért, oroszbarát aktivistákkal. A tüntetések csúcspontján mintegy tízezren voltak a parlament épülete előtt. A két tábor között összecsapások törtek ki, ami után mindkét oldal vezetői felszólították a demonstrálókat, hogy térjenek haza. A tüntetőknek csupán egynegyede tett ennek eleget.

Nem megerősített hírek szerint a dulakodásokban mintegy húszan sérültek meg, és állítólag két személyt agyonnyomtak a tüntetésen. Hivatalosan a krími egészségügyi minisztérium egy halálhírt erősített meg: egy idős férfi szívinfarktus következtében elhunyt a parlament épületénél.

Eközben a szintén Krím félszigeti Szevasztopol új, a héten megválasztott orosz állampolgárságú polgármestere, Alekszej Csalij nem oszlatta fel a Berkut rohamrendőri alakulatot. Épp ellenkezőleg, szerdán utasítást adott ki, hogy Berkut néven hozzák létre a városvezetés alá tartozó helyi különleges rendőri alakulatot. Közölte, hogy a szevasztopoli Berkut nem teljesíti az új vezetésű kijevi belügyminisztérium parancsait.

A félszigeten lévő Jaltában az orosz fekete-tengeri flotta szanatóriumának igazgatója azzal magyarázta a felfegyverzett orosz katonák feltűnését a városban, hogy a flotta szanatóriumában pihenő 31 orosz állampolgár védelmére érkeztek.

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán arra kérte az ENSZ-t, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a biztonsági helyzet alakulását a Krím félszigeten. Az SZBU azt is közölte, hogy folyamatosan tájékoztatja a krími fejleményekről a világszervezetet, ezenkívül az ország területi épségét garantáló nagyhatalmakat, köztük az Egyesült Államokat és Oroszországot.

Az ukrajnai válság főszereplői közé került az utóbbi órákban a Krími Autonóm Köztársaság, ahol többségében orosz ajkú lakosság él, és történelmileg is inkább kapcsolódik Oroszországhoz, mintsem Ukrajnához.

A Fekete-tengerbe nyúló, 26 ezer négyzetkilométer területű, közel kétmillió lakosú félsziget stratégiai fontossága abban áll, hogy ott, Szevasztopolban van az orosz fekete-tengeri flotta fő támaszpontja. Történetére számos külső invázió nyomta rá bélyegét; legutóbb a német hadsereg foglalta el, és tartotta hatalmában a második világháború nagy része alatt.

A Szovjetunión belül az autonóm köztársaság státusát élvezte, de mivel a háború alatt a tatár vezetés együttműködött a náci megszállókkal, Sztálin büntetésből megvonta a területtől ezt a státust, majd 1954-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták Krími terület néven.

A Szovjetunió 1991-es felbomlásakor, Ukrajna függetlenségének kikiáltásakor kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a félsziget hovatartozása miatt. Kijevnek sikerült megtartania fennhatóságát, noha az orosz parlament 1992-ben annulálta az 1954-es területi változást. A Krím 1991-ben ismét autonóm köztársaság lett. Első elnökét, Jurij Meskovot 1994-ben választották meg, és ő nyíltan kiállt az Oroszországgal való újraegyesítés mellett.

Ugyanebben az évben a krími parlament helyreállította a köztársaság alkotmányát, amelyet 1992-ben hagytak jóvá, de amelyet a kijevi kormányzat akkor megsemmisített. A szakadár törekvéseket végül Leonyid Kucsma ukrán elnök elfojtotta, az alkotmányt ismét megsemmisítették, mondván, hogy ellentétes az ukrán alkotmánnyal. 1995-ben megszüntették a krími államelnöki posztot is; a tisztséget azóta a mindenkori ukrán elnök - jelenleg Olekszandr Turcsinov - tölti be.

Az 1996-os újabb alkotmány ad némi mozgásteret a helyi politikai erőknek, de a törvényhozás nem helyezkedhet szembe az ukrán kormányzattal. A lakosság közel 60 százalékát kitevő oroszok szeparatista törekvései továbbra is élénkek, és szerdán a fővárosban, Szimferopolban összetűzéshez is vezettek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.