A II. világháború idején történt

Kártérítési per a kényszermunkára hurcolt kínaiak ügyében

Kártérítési pert indítottak Pekingben a második világháború idején kényszermunkára Japánba hurcolt kínaiak ügyében ügyvédek, kutatók, a kényszermunka egykori elszenvedői, illetve hozzátartozóik.

2014.02.26 11:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net

A keresetet szerdán befogadta a fővárosi 1-es számú középfokú bíróság. A 37 felperes azt kéri, hogy írásban kérjenek bocsánatot tőlük, ezt a sajtóban is közöljék, továbbá két vállalat fizessen kártérítést. Ezek a Mitsubishi Materials és a Nippon Coke & Engineering Co., korábban: Mitsui Mining Co. - számolt be a kínai központi televízió (CCTV) hírműsoraiban.

A csoportos keresetet azért Kínában adták be, mert nincs lehetőségük arra, hogy Japánban szerezzenek érvényt igényüknek - közölte a China News Service állami hírügynökséggel Csang San, az egyik érintett. Úgy tudni, követelésük 1 millió jüanra (37 millió forint) rúg áldozatonként.

Egyik ügyvédjük szerint döntöttek az ügy jogi útra terelése mellett, mert a szóban forgó vállalatoktól megkeresésükre nem kaptak érdemi választ. Japánban korábban több tucat háborús kártérítési pert indítottak a japán kormány és vállalatok ellen a 20. század első felében elkövetett atrocitásokkal, köztük a második világháború eseményeivel összefüggésben, de túlnyomó többségük nem járt sikerrel.

Megfigyelők szerint a kínai bírósági tárgyalás kimenetele nagy pontossággal megjósolható, de annak nem lesz kötelező hatálya a japán félre, így végrehajtása Kínán kívül kétséges.

Szuga Josihide a japán kormány főszóvivője sajtójelentések szerint nem kívánta kommentálni a "magánszemélyeket és magántulajdonban lévő vállalatokat" érintő ügyet, de megjegyezte, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat megalapozó 1972-es közös nyilatkozat értelmében nincs alapja az effajta igényeknek.

Dél-Koreában tavaly hasonló perek során formálisan kártérítés megfizetésére köteleztek japán vállalatokat. Annak ellenére történt így, hogy Szöul és Tokió 1965-ben ugyancsak megállapodott, hogy a két állam lezártnak tekinti a kártérítési ügyeket. Hivatalos japán források szerint 39 ezer kínai polgári személyt hurcoltak Japánba kényszermunkára, ahol elsősorban szénbányákban és építkezéseken dolgoztatták őket.

A második kínai-japán háború idején 1937 és 1945 között nagyjából 3700-an kerültek a Mitsubishi Materials-hoz. A kínai hatóságok eddig a kétoldalú kapcsolatok megromlásától tartva sikeresen megakadályozták, hogy magánszemélyek bármilyen formában kártérítésért követeljenek az egykori megszálló Japántól.

Az utóbbi időben azonban Tokió és Peking viszonya évtizedek óta nem látott mélypontra zuhant, a szembenállás egyre nyíltabbá vált. Először a kelet-kínai-tengeri szigetvita miatt mérgesedett el, majd vezető japán tisztségviselők, köztük Abe Sindzó kormányfő Japán második világháborús szerepét elmosó nyilatkozatokat tettek, illetve felkeresték a második világháborús főbűnösöknek is emléket állító Jaszukuni-szentélyt. A jelek szerint Peking feltépettnek tekinti a sebeket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.