Harcokban gazdag negyed század - és még hol a vége

Afganisztán elmúlt 25 éve

Huszonöt éve hagyta el Afganisztánt az utolsó szovjet katona, az országban ezután polgárháború tört ki, majd a radikális tálibok uralma, ezután amerikai katonai beavatkozás következett, az elmúlt tíz évben a biztonságot a NATO vezette biztonsági erők garantálták.

2014.02.13 14:55MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1989. február 15. - Távozott Afganisztánból az 1979 végén bevonult szovjet hadsereg utolsó katonája is.

1992. április 16. - A katonai vereségek miatt lemondott elnöki tisztéről az 1986 óta hivatalban lévő Mohammad Nadzsibullah. Április 28-án az afgán kormány átadta a hatalmat a felkelők "iszlám kormányának", az ország új neve Afganisztáni Iszlám Állam lett. Május 21-én a szembenálló afgán frakciók békét kötöttek, június 28-án Burhanuddin Rabbani lett az államfő. Az egyezmény dacára a harcok kiújultak, az országot immár polgárháború pusztította.

1993. január 2. - A nemzetgyűlés határozatot hozott az ország iszlám átalakításáról, a nem iszlám szervezeteket betiltották.

1994 végétől a fundamentalista iszlám tálibok egyre nagyobb területeket foglaltak el. A tálib offenzíva hatására 1996. május 24-én a hatalomért évek óta harcoló Burhanuddin Rabbani államfő és Gulbuddin Hekmatjar gerillavezér békét kötött, Hekmatjar miniszterelnök lett.

1996. szeptember 27. - A tálibok bevonultak Kabulba, kivégezték Nadzsibullahot, szigorú iszlám törvénykezést vezettek be. Burhanuddin Rabbani elnök északra menekült, ahol júniusban megalakult a tálib-ellenes koalíció, az Északi Szövetség.

1997. október 26. - A tálibok, akiknek rezsimjét csak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerték el, Afganisztáni Iszlám Emírségre változtatták az ország nevét.

1999. október 15. - Az ENSZ szankciókat hozott a tálib rezsimmel szemben, mert az nem adta ki az 1996 óta Afganisztánban élő és számos terrorakciót, köztük a kenyai amerikai nagykövetség elleni 1998 augusztusi merényletet megszervező Oszama bin Ladent. 2001 elején újabb ENSZ-szankciók léptek életbe.

2001. szeptember 11. - Az Oszama bin Laden vezette al-Kaida iszlamista terrorszervezet terrortámadást intézett az Egyesült Államok ellen, amelynek több ezer ember esett áldozatul.

2001. szeptember 18. - A tálib vezetés megtagadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oszama bin Laden "azonnali és feltétel nélküli" kiadását követelő határozatának végrehajtását.

2001. október 7. - Válaszul a szeptember 11-i merényletekre az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadműveletet indított Afganisztánban, ugyanakkor offenzívába kezdett az ellenzéki Északi Szövetség, amelynek csapatai november 13-án bevonultak Kabulba.

2001. december 5. - Az ENSZ védnöksége alatt a különféle afgán csoportok megkötötték a bonni egyezményt, amely átmeneti kormány létrehozásáról rendelkezett, ennek élére a pastu népcsoporthoz tartozó Hamid Karzai került.

2001. december 22. - Megkezdte működését a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF).

2002. június 13. - A hagyományos afgán törzsi gyűlés, a loja dzsirga Hamid Karzait választotta meg államfővé, ő 19-én kinevezte átmeneti kormányának tagjait.

2004. január 4. - A loja dzsirga elfogadta az új alkotmányt, amelynek értelmében az országnak a parlamenttel együttműködő erős elnöke lesz, az ország neve Afganisztáni Iszlám Köztársaságra változott.

2004. október 9. - Afganisztán történetének első elnökválasztását Hamid Karzai nyerte meg.

2005. szeptember 18. - Megrendezték a három évtized után első parlamenti választásokat.

2006. október 5. - A NATO vette át egész Afganisztánban a biztonsági ellenőrzést, miután a keleti területek felügyeletét is átvette az Egyesült Államoktól.

2009. március 27. - A januárban hivatalba lépett új amerikai elnök, Barack Obama új stratégiát hirdetett, további 30 ezer katona küldését irányozta elő, ezzel az év végére százezer főre nőtt az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszáma.

2009. augusztus 20. - Újra Hamid Karzai győzött az elnökválasztáson, amelyet alacsony részvétel és a megfigyelők szerint tömeges csalások jellemeztek.

2010. szeptember 4. - Karzai, aki békejobbot ajánlott a "megtért" felkelőknek, létrehozta a legfelsőbb béketanácsot, amelyet a tálibokkal való kapcsolatfelvétellel bízott meg.

2010. szeptember 17. - A tálib terrorakciók közepette megrendezett parlamenti választásokat ismét tömeges csalás jellemezte.

2010. november 20. - A NATO lisszaboni csúcsértekezletén jóváhagyták a több mint 130 ezer fős nemzetközi biztonsági erő, az ISAF afganisztáni kivonásának stratégiáját, eszerint a harcoló alakulatok 2014 végéig távoznak a közép-ázsiai országból. Az ütemtervet megerősítették a NATO 2012 májusi chicagói csúcsértekezletén.

2011. március 22. - Az ISAF megkezdte a biztonsági feladatok átadását az afgán erőknek.

2011. május 2. - Amerikai különleges alakulat végzett Pakisztánban az al-Kaida vezetőjével, Oszama bin Ladennel.

2011. június 22. - Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy 2012-ig 33 ezer katonát von ki Afganisztánból.

2012. május 1. - Kabulban Barack Obama amerikai és Hamid Karzai afgán elnök aláírta a stratégiai partnerségi megállapodást, amely egy évtizedig szabályozza az afganisztáni amerikai jelenlét feltételeit a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erők (ISAF) 2014-ben esedékes kivonása után.

2013. június 18. - Az afgán haderő az ország egész területén hivatalosan átvette a biztonsági ellenőrzést az ISAF-tól.

2013. november 24. - A loja dzsirga jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötendő kétoldalú biztonsági szerződést, amely az amerikai erők 2014 utáni jelenlétét szabályozza, de Karzai elnök még nem írta alá a dokumentumot.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.