Váratlan sikert hozott a közel-keleti látogatás

Obama kibékítette az izraeli és a török kormányfőt

A pénteken Izraelből elutazó Barack Obama amerikai elnök jelképes gesztusokat és egy nagyszerű beszédet hagyott maga után, ezek pedig a térséget felforgató események idején segíthetnek megőrizni a status quót.

_{2013.03.23 07:40MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Emellett - váratlan diplomáciai húzásként - rábírta a kibékülésre az izraeli és a török kormányfőt, az Egyesült Államok két szövetségesét.

Obama útját olyan alacsony várakozások övezték, hogy nyugodtan elmondhatja: a küldetés teljesült. Körüludvarolta a szkeptikus izraelieket, enyhítette Iránnal kapcsolatos félelmeiket és megmutatta a palesztinoknak, hogy nem feledkezett el a törekvéseikről.

Igaz, sok palesztin továbbra is kiábrándult, úgy érzi, hogy Obama - meghajolva az izraeli nyomás előtt - visszatáncolt korábbi követeléséből, hogy állítsák le a telepbővítéseket Ciszjordániában, ahol a palesztinok független államukat létre kívánják hozni.

Első elnöki mandátumának közel-keleti kudarca után láthatóan Obama fő gondja az, hogy ne romoljon tovább a helyzet, életben tartva a reményt, hogy továbbra is lehetséges egy átfogó izraeli-palesztin békemegállapodás. Mindenesetre a látogatás a konfliktus iránti amerikai érdeklődés feléledéséről tanúskodik.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő rendkívül elégedettnek tűnt amiatt, hogy Obama nyilvánosan kimutatta: szívélyes kapcsolatokat ápol a zsidó állam vezetőivel. "A légkör sokkal jobb volt, mint valamennyi korábbi találkozójukon" - mondta egy magas rangú izraeli illetékes. "Azt a benyomást keltette, hogy tényleg mindent elölről akar kezdeni" - mondta Obamáról.

Obama a Fehér Ház szerint már korábban is több időt tárgyalt Netanjahuval, mint a világ bármelyik más vezetőjével, a héten pedig újabb órákat töltöttek együtt. Az eredeti napirend fő kérdése Irán volt - mondták az elnök munkatársai. Obama kölcsönös bizalmat akart kiépíteni, és meg akarta győzni Izraelt: komolyan gondolja, hogy nem engedi Iránt atomfegyverekhez jutni.

Közös szerdai sajtóértekezletükön Netanjahu megismételte, hogy Izraelnek joga van megvédeni nemzeti érdekeit, de hozzátette: teljesen meg van arról győződve, hogy Obama azt gondolja, amit mond. Ez a kijelentés több elemző szerint nagy jelentőséggel bír.

"Azt hiszem, most teljes az egyetértés Irán kérdésében Izrael és az Egyesült Államok között" - mondta Amoc Asza-El, a jeruzsálemi Salom Hartman Intézet kutatója, aki szerint a felek most arra várnak, hogy a júniusi iráni elnökválasztások kiváltanak-e valamilyen társadalmi felfordulást. Úgy vélte: mindketten ebben reménykednek.

Izrael és a nyugati nagyhatalmak szerint Irán atomarzenál létrehozására készül. Teherán ezt tagadja, és váltig védelmezi a polgári célú urándúsításhoz való jogát. Netanjahu korábban határvonalat jelölt ki az iráni urándúsítás előrehaladásában, amelyet szerinte Irán a tavasszal vagy a nyáron léphet át. S egyoldalú katonai lépést helyezett kilátásba, ha az iszlám köztársaság nem lép vissza.

Giora Eiland nyugalmazott tábornok, az izraeli nemzetbiztonsági tanács volt vezetője szerint egy ilyen támadás veszélye csökkenőben van: "Azt hiszem, továbbra is él ez a lehetőség, de minden nappal csökken a sikerének az esélye" - mondta.

Ami a látogatás végén elért váratlan sikert illeti, Izraelnek a többnyire ellenséges régióban való elszigeteltségére tekintettel Obama pénteken telefonhívást kezdeményezett Netanjahu és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő között, így Washington két szövetségesének sikerült leküzdenie azt a diplomáciai válságot, amit 2010-ben a Gázai övezetbe tartó segélyflottilla török vezérhajója elleni, kilenc török halálát okozó izraeli kommandós támadás idézett elő.

Izrael és a NATO-tagállam Törökország, a zsidó állam kevés muzulmán barátainak egyike közötti kapcsolatok rendezése segítheti a szíriai polgárháború megfékezésének koordinálását is.

Ugyanakkor még ha a Törökországgal való feszültség enyhült is, Obama látogatása kevés reményt hozott a több évtizedes izraeli-palesztin konfliktus közeli megoldása kapcsán.

Az izraeli vezetők fölött átnyúlva - akik azon törik a fejüket, van-e alkalmas tárgyalópartnerük a Ciszjordánián át húzódó biztonsági kerítés túloldalán -, Obama közvetlenül az állampolgárokhoz fordult a változást előmozdítandó.

Hálás egyetemista közönsége előtt mondott nagyhatású beszédében az amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy a zsidó állam békemegállapodás nélkül a növekvő nemzetközi elszigeteltséget kockáztatja. Arra ugyanakkor nem tett semmilyen javaslatot, vajon hogyan kezdjék újra a 2010-ben megszakadt tárgyalásokat, és letett arról a korábbi követeléséről is, hogy Izrael vessen véget a telepek építésének. Beérte annyival, hogy a béke akadályának nevezte az építkezéseket.

Megígérte, hogy külügyminisztere, John Kerry több időt és energiát szentel a jövőben a kérdésnek, de sok izraeli úgy értékelte a beszédet, hogy Washington elhatárolódik attól a diplomáciai ingoványtól, amit Obama elődei oly jól megismerhettek.

"Vége annak az időnek, amikor az Egyesült Államok Izraelt és a palesztinokat belekényszerítette a politikai folyamatba" - mondta Gidi Grinstein, a Reut Intézet nevű tel-avivi agytröszt munkatársa.

Mahmúd Abbász palesztin elnök üdvözölte ugyan Obama beszédét, több politikai szövetségese viszont bírálta. Vázel Abu Juszef, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egyik illetékese szerint "úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok nem a konfliktus megoldásában, hanem a menedzselésében érdekelt".

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter