Háttér

Az oroszok fele bizarr titkot őriz Sztálinról

Hatvan évvel ezelőtt, 1953. március 5-én halt meg Joszif Sztálin szovjet diktátor, akinek személyét - egy friss fölmérés tanúsága szerint - ma is széles körű csodálat övezi Oroszországban és több szovjet utódállamban, jóllehet brutális elnyomó politikája következtében milliók haltak meg.

2013.03.05 09:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Carnegie Endowment által Oroszországban, Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban készített közvélemény-kutatás az első ilyen, négy ország lakosságának véleményét összehasonlító felmérés. Az eredmény azt mutatja, hogy Sztálin támogatottsága az oroszok körében ma nagyobb, mint a Szovjetunió felbomlása (1991) idején volt.

A felmérés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy Vlagyimir Putyin 13 éves kormányzása alatt javult az orosz népesség viszonyulása Sztálinhoz. A fenti időszakban a Kreml arra használta fel a Sztálinról kialakult képet, hogy szorosabbra vonja az ellenőrzést az ország fölött.

A néhai zsarnok 1924-től 1953-ig irányította a Szovjetuniót. A kommunisták és más radikális nézetek hívei a javára írják, hogy a II. világháborúban győzelemre vezette a Szovjetuniót, majd nukleáris szuperhatalommá tette az országot. Bírálói viszont azt vetik a szemére, hogy a brutális tisztogatások során emberek millióit ölette meg.

A felmérést készítő szakemberek egyike, Lev Gudkov orosz szociológus rámutatott: 1989-ben, amikor Mihail Gorbacsov szovjet elnök a legnagyobb erőfeszítéseket tette az ország liberalizálása és a sztálini bűntettek leleplezése érdekében, a megkérdezett oroszoknak mindössze 12 százaléka sorolta Sztálint a legjelentősebb történelmi személyiségek közé.

A tavaly végzett Carnegie-felmérés során viszont a választ adó oroszok 42 százaléka a legbefolyásosabb történelmi alaknak nevezte Sztálint.

"Az új, tekintélyelvű politikai rend elfogadtatása érdekében Putyin 2012. évi Oroszországának tekintélyt és nemzeti erőt sugárzó jelképekre van szüksége, bármilyen ellentmondásosak is az illető személyek - írta Gudkov a Carnegie-jelentésben. - A despota Sztálin, aki tömeges vérengzésekért felelős, ám akit ma is a világháborús győzelemmel és a nemzeti egységgel azonosítanak, kielégíti a jelképek iránti szükségletet, s ezzel erősíti az aktuális politikai ideológiát."

Az egykori KGB-tiszt Putyin a nyilvánosság előtt tartózkodik Sztálin dicséretétől vagy bírálatától. Ugyanakkor visszahozott több, a szovjet érából ismert jelképet, nyilatkozataiban pedig inkább a szovjet korszak vívmányaira, semmint a sztálini bűntettekre helyezi a hangsúlyt. A Kreml bírálói szerint a Sztálinról kialakult kép tisztára mosását célzó kísérletek részét képezik a demokrácia megnyirbálására irányuló putyini taktikának.

Oroszországban sokakat felháborítottak azok a - kormányzati jóváhagyással kiadott - iskolai tankönyvek, amelyek túlnyomórészt pozitív fényben tüntetik fel Sztálint. Megütközést keltett az is, hogy egy moszkvai metróállomás felújítása során a falra újból rákerült a régi szovjet himnusznak a néhai generalisszimuszt dicsőítő szövege.

A diktátor iránti tisztelet legújabb jeleként február elején a volgográdi képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy az egykori Sztálingrád néven ismert város (1961 óta Volgográd) a II. világháború nevezetes csatáinak évfordulóján ismét Sztálin nevét viselheti. Egyes orosz városokban a helyi vezetőség elrendelte, hogy a sztálingrádi csata évfordulóján Sztálin arcmásaival díszítsék fel a buszokat.

A Carnegie-jelentésből az is kitűnik, hogy míg az oroszok tekintélyes hányada pozitívan tekint Sztálinra, a nevével jelzett korszakhoz többnyire negatív emlékek kapcsolódnak. Ez a kétértelműség jól tükrözi a lakosság fejében uralkodó zűrzavart, amely a totalitárius "kettős gondolkodás" és a paternalista állammodell öröksége.

Oroszországnál is jobban csodálják Sztálint szülőhazájában, Grúziában, ahol a megkérdezettek 45 százaléka nyilvánított pozitív véleményt a néhai diktátorról. Örményországban a felmérésbe bevont emberek 38 százaléka úgy vélekedett, hogy hazájuknak mindig szüksége lesz olyan vezetőkre, mint amilyen Sztálin volt. A legnegatívabban Azerbajdzsánban vélekednek a 60 éve meghalt politikusról. A megkérdezett személyek 22 százaléka azt sem tudta, ki volt Sztálin.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.