Székelyzászló-ügy - Elemzés

Magyarország nyilvános állásfoglalását kifogásolták Bukarestben

Bukarestet a jelek szerint az zavarta leginkább a két hete kirobbant - és azóta búvópatakszerűen fel-feltörő - székelyzászló-ügyben, hogy Magyarország nyilvánosan emelt szót egy a romániai magyarságot érintő ügyben.

2013.02.21 12:50MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A román hírcsatornák véget nem érő beszélgetős műsorainak résztvevőit nem az izgatta, hogy történt-e jogsértés a jelképhasználat korlátozásával, vagy éppenséggel a székely zászló közintézményekre való kitűzésével, hanem az, hogy Magyarország úgymond hogy mert ebbe beleszólni? 
   
Ameddig a székelyföldi kormánybiztosok (prefektusok) és az ott kisebbségben élő románok civil szervezetei folytattak bírósági hadjáratot a székely zászló és más magyar jelképek használata ellen, addig az erről szóló hírek ritkán érték el a román sajtó ingerküszöbét. Az, hogy a székely zászló körül gondok vannak, Németh Zsolt külügyi államtitkár állásfoglalásával, és főleg Victor Ponta román kormányfő erre adott éles elutasításával robbant be a román médiába.
   
Jellemző módon a magyarsággal szemben empátiát tanúsító román lapok is úgy tudják: az ügy azzal kezdődött, hogy a Kovászna megyei prefektus beiktatásáról eltávolították a székely zászlót. A jelképhasználat körüli perekre és tüntetésekre kevesen vezetik vissza a történetet. Az ellenségesebb hangvételű román média Budapest megszólalásának tulajdonítja a nyilatkozatlavina elindítását és egyszerűen provokációnak minősít minden magyarországi fellépést.
   
A román politikusok három alkalommal beszéltek emelt hangon az ügyről. Először, amikor Németh Zsolt azt mondta, hogy a székely zászlók tiltása "jelképes agresszió". Második alkalommal, amikor Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet nyilvánosan elmondta, hogy Magyarország támogatja a romániai magyarság minden törekvését, beleértve az autonómiát. A harmadik alkalom az volt, amikor a székelyekkel való szolidaritás jeleként kifüggesztették a magyar Országházán a székely zászlót.

A három alkalom közös vonása, hogy Budapest nem bizalmas formában, diplomáciai csatornákon tiltakozva, hanem a magyar és a román közvélemény széles nyilvánossága előtt tette egyértelművé, hogy kiáll a romániai magyarság mellett. Ráadásul a kiállás középpontjában egy zászló állt, vagyis egy olyan jelkép, amely sokak számára az otthonosság, sőt, a birtoklás kifejezője, s mint ilyen, nagyon érzékeny jelkép.
   
A román fél hangütését Victor Ponta kormányfő adta meg, amikor a magyar külügyi államtitkár állásfoglalását szemtelenségnek nevezte és azt mondta: Románia nem tűr kioktatást. A második felcsattanás Titus Corlatean külügyminisztertől származik, aki kiutasítással fenyegette meg a magyar nagykövetet, a harmadik alkalommal pedig a román külügyminisztérium minősítette a román közvéleményt provokáló gesztusnak azt, hogy az Országházra kitűzték a székely zászlót.
   
Corlatean - aki ironikusan beszélt arról, hogy az országa álláspontját elmagyarázni próbáló nagykövet tévésztárnak képzeli magát - számos alkalommal adott interjút a témában a román hírtelevízióknak. Mint kifejtette: nem újdonság számára Magyarországnak az autonómiával kapcsolatos álláspontja, de egy nagykövet ne szóljon bele abba, hogy a fogadó országnak mi a teendője. Corlatean szerint annak nincs akadálya, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői kifejtsék elképzeléseiket az alkotmány módosítása ügyében, de ezt a témát Romániában beszélik meg, "egymást közt, és nem másokkal".
   
Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ politikai alelnöke az MTI-nek elmondta: a kisebbségi kérdés egyértelműen nem Románia belügye. Ugyanakkor kifejtette, szerencsésebb lenne, ha a kisebbségi jelképhasználat körüli vitát Magyarország és Románia a hivatalos diplomáciai csatornákon és nem a sajtóban tisztázná, és előzőleg az RMDSZ-t is meghallgatnák.
   
Végül is Bukarest nem mondta ki hivatalosan, hogy a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a jelképhasználat korlátozása miatti magyar tiltakozást. Azt azonban egyértelművé tette: a kérdésről legfeljebb diplomáciai csatornákon hajlandó egyeztetni, és a látszatát legalábbis szeretné elkerülni annak, hogy Budapest beleszólhat abba, mi történik Székelyföldön.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.