"Sosem volt annak része"

Mesic: Tudjman igazságtalannak tartotta, hogy a Vajdaság Szerbiának jutott

Franjo Tudjman volt horvát elnök mindig is igazságtalannak tartotta, hogy Jugoszlávián belül a Vajdaság Szerbiának jutott.

2012.12.09 14:39MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Stjepan Mesic volt államfő, aki 2000 és 2010 között két ciklusban is Horvátország köztársasági elnöke volt, Jugoszlávia felbomlása idején, 1991-ben a horvát parlament delegáltjaként a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöki tisztét töltötte be. 

A politikus a TV Prva szerbiai csatorna egyik műsorában közel egy órán át beszélt politikai karrierjét és a régió történelmét meghatározó eseményekről. Visszaemlékezve a többi között az 1991-1995 közötti délszláv háborút megelőző időszakra, Mesic felidézte Slobodan Milosevic akkori szerb elnök és Franjo Tudjman horvát államfő 1991. márciusi találkozóját Karadjordjevóban.
 
Tudjmanra hivatkozva ismét azt állította, hogy a szerb és a horvát államfő Bosznia-Hercegovina felosztásáról egyeztetett. Tudjman alapelveit magyarázva, Mesic azt mondta, hogy a néhai horvát államfő mindig is úgy vélte, igazságtalanság volt Horvátországgal szemben, hogy Jugoszlávia megalakulásakor a Vajdaság Szerbiának jutott, mert sosem volt annak része. 

Tudjman azt tartotta, hogy ha már így történt, akkor viszont Horvátországnak kellet volna autonóm tartományként megkapni Bosznia-Hercegovinát - mondta Mesic. 1991-ben azonban Szerbia igényt tartott Bosznia-Hercegovina 63 százalékára - mondta Mesic, Borisav Jovicot, a jugoszláv szövetségi állam elnökségének szerb tagját idézve. 

Mesic állítása szerint Jovic - arra a kérdésére válaszolva, hogy Szerbia miért lázítja és fegyverzi a horvátországi szerbeket - tagadta, hogy Belgrád horvát területeket akarna megszerezni, és azt mondta neki, hogy a horvátországi szerbek nem érdeklik Szerbiát, "felőlük akár karóba is húzhatják őket", de Bosznia-Hercegovina igen. 

Mesic Tudjmantól úgy tudja, hogy a karadjordjevói találkozón Milosevic azt javasolta Zágrábnak, Horvátország kapja meg azokat a területeket, amelyek 1938-ban hozzá tartoztak, valamint ezen felül Cazin, Kladusa és Bihac városát. Mesic szerint a két elnök ezt követően a tökösi kastélyban (Tikves) is találkozott egymással, de hogy azon a megbeszélésen mire jutottak, arról már nincsenek értesülései.
 
Bosznia-Hercegovina mai alkotmányos berendezkedését a véres háborút lezáró 1995-ös daytoni egyezmény határozza meg, amelynek értelmében az állam két entitásból, egy közigazgatásilag egységes szerb, és egy többségében bosnyák, illetve horvát kantonokból álló föderációból áll.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.