Az államfő nem írta alá

Életbe lép az egyházi kárpótlási törvény Csehországban

Érvénybe lép Csehországban az egyházak kárpótlásáról szóló sokat vitatott törvény.

2012.11.22 11:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Václav Klaus államfő a képviselőház által két hete ismételten jóváhagyott jogszabályt az alkotmányos határidőn belül nem vétózta meg, de nem is írta alá. Ez a hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy a törvény életbe léphet. A köztársasági elnök így határolódott el a jogszabály bevezetőjétől, amellyel nem ért egyet - közölte Radim Ochvat elnöki szóvivő csütörtökön Prágában. Klaus nyilatkozatában kifogásolja, hogy az egyházi kárpótlás most elfogadott megoldásáról nincs széles körű egyetértés sem a politika színtéren, sem a társadalomban. 

A törvény bevezetője rögzíti, hogy az állam részben visszaadja az egyházak államosított vagyonát, míg a fennmaradó részért kárpótlást fizet. Az elnök szerint az egyházakat kedvezőbb feltételek mellett kártalanítják, mint a cseh társadalom többi részét, ami "új kárpótlási követeléseket alapozhat meg". Klaus úgy véli, hogy a törvény precedenst teremt az 1948-as kommunista fordulat előtti vagyonjogi helyzet megkérdőjelezésére. Szerinte olyan egyházak is pénzt kapnak majd, amelyeket egyáltalán nem érintett a kommunista államosítás. 

"Ez bizonyítéka annak, hogy nem kárpótlásról, hanem az egyházaknak nyújtott támogatásról van szó" - szögezte le. Ugyanakkor elismerte, hogy az egyházi kárpótlás rendezése része volt a kormányprogramnak, s hogy a jogszabály elfogadása kulcsfontosságú a kabinet számára. Leszögezte, hogy azért nem küldte vissza a törvényt a parlamentnek, nehogy újabb vitákat és feszültséget gerjesszen a politikai színtéren és a társadalomban. A kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát. 

A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (655 milliárd forintot) fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona (875-1070 milliárd forint) között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente mintegy másfél milliárd koronára (16,5 milliárd forintra) rúg. A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat az egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején visszakapták. 

Az akkori restitúciós törvény az elkobzott egyházi vagyon helyzetének rendezését is előírta, de a probléma megoldása több mint két évtizede húzódott. Felmérések szerint ugyanis a cseh lakosság mintegy kétharmada ellenzi az egyházak kárpótlását. Az ellenzék alapvetően a kárpótlásra kijelölt vagyon terjedelmét és az összeg nagyságát kifogásolja. Azt állítja, hogy az egyházak sokkal többet kapnak, mint amennyi a levéltári dokumentumok szerint járna nekik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.