Konferencia a rendszerváltozásról

Nem volt előre látható a szovjet blokk felbomlása

Nem volt előre látható a szovjet blokk felbomlása, néhány évvel a Szovjetunió összeomlása előtt sem lehetett sejteni, hogy Kelet-Közép-Európában rendszerváltozás lesz - mondták szakértők egy nemzetközi konferencián kedden Budapesten.

2012.09.18 15:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egy korszak vége - A Kreml és Kelet-Európa 1989-1991 között címmel az Andrássy egyetemen rendezett nemzetközi konferencián Békés Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem docense kiemelte, Magyarország jó tanuló és tanító is volt egyszerre: jól sajátította el Mihail Gorbacsov reformjait, de már a hatvanas évek végétől maga is reformokba kezdett. Magyarországon javarészt gazdasági reformokba fogtak, a tervgazdaságot a piacgazdaság egyes elemeivel akarták kombinálni - mondta. Megjegyezte, a szovjet blokkon belül leginkább Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió akart reformokat a gazdasága stabilizálására.

A kutató arról is beszélt, hogy míg 1985-ben még nem volt látható válság a blokkban, 1988-ra a vezetők már egyértelműen tudták, hogy válság van, és a Nyugat minden szempontból lekörözte őket. A nyugati államok kezdetben nem támogatták a kommunista blokk reformtörekvéseit, mert - érthető reakcióként - elsősorban a stabilitásra törekedtek, és mindenfajta változástól tartottak - vélekedett.

Mark Kramer, az amerikai Harvard Egyetem kutatója felidézte: Gorbacsov hatalomra jutásakor nem gondolta, hogy az új pártfőtitkár képes lenne alapjaiban megváltoztatni a rendszert, hogy néhány év alatt olyan sok változás történhet, és ezzel a legtöbben így voltak - tette hozzá.

Kiemelte, Gorbacsov nyilvánvalóan nem a Szovjetunió összeomlását akarta előidézni, hiszen hatalomra kerülésekor még a szovjet blokkon belüli szorosabb koordinációt sürgette. 1986-1987-ben látszottak a változás első jelei, és 1988 volt a meghatározó év, Gorbacsov kritikusai ekkorra már jórészt kikerültek a pártból, így a pozíciója jóval biztosabb volt - emlékeztetett.

Mint mondta, tudatos döntés volt a katonai jelenlét csökkentése a kelet-közép-európai térségben, és Gorbacsov minden erőszakos megmozdulást el akart kerülni a régióban.

Stefan Karner, a grazi Ludwig Boltzmann Intézet vezetője a tervgazdaság végéről szóló előadásában úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunió óriási, nem homogén ország volt, 15 eltérő fejlettségű tagköztársasággal. Az ország gazdasági mutatói olyan átlagok voltak, amelyek nagyon eltérő adatokból álltak össze - mutatott rá.

Kifejtette, Gorbacsov a hatalomra kerülése után reformokba kezdett, amelyeket viszonylag gyorsan vitt véghez. A reformok eredménye azonban csalódást okozott az embereknek és az államnak egyaránt, 1986 és 1991 között minden gazdasági mutató romlott, a termelés is jelentősen visszaesett szinte minden fontosabb területen. Hozzáfűzte: a helyzetet tovább nehezítette, hogy ezekben az években a bel- és a külpolitikában is rengeteg változás történt.

Úgy véli, lényeges kérdés, hogy a peresztrojka valóban gyorsította-e a visszaesést, de az biztos, hogy nem volt más lehetőség a gazdaságban, hiszen rendkívül mély volt a válság.

Mihail Prozumenscsikov, a moszkvai Modern Történeti Levéltár munkatársa a kommunista pártról tartott előadásában hangsúlyozta, a Szovjetunió bukásával a csaknem 100 éves múltra visszatekintő, a világ egyik legnagyobb pártjának számító szovjet kommunista párt története is véget ért. Ekkorra jóformán már csak Gorbacsov és leghűségesebb támogatói alkották a pártot - tette hozzá.

Megjegyezte, ma is gyakran felmerül a kérdés, hogy ha a Szovjetunióban nem lett volna puccs, mi történt volna a kommunista párttal.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.