Japán pozíciója gyengül

Hatalmi versengés fűti az ázsiai szigetvitákat

Az északkelet-ázsiai hatalmi egyensúly változása és a régió országainak belpolitikai ügyei tüzelik a térség szigetvitáit.

2012.09.04 14:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezek során a gyengülő pozíciójú Japán egyre inkább védekező helyzetbe kényszerül - írta a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap. A Japánt, valamint Kínát, Dél-Koreát és Oroszországot érintő, heves diplomáciai feszültségeket kiváltó szigetviták első látásra furcsának tűnhetnek, hiszen azok apró, lakatlan, relatíve kevés nyersanyagot rejtő és mérsékelt stratégiai értékkel bíró területekkel kapcsolatosak. 

Ugyanakkor a viták nemcsak a szigetekről szólnak, hanem a Japán és szomszédjai közötti hosszú és összetett történelmi viszonyban gyökereznek. Elsősorban a szigetország XX. század eleji, rosszemlékű birodalmi terjeszkedésének emlékében, és abban, hogy Tokió a második világháborút követő békés évtizedekben nem volt képes felszámolni a múlttal kapcsolatos feszültségeket a környező országokhoz fűződő viszonyában. 

A hosszú ideje húzódó viták pedig a jelek szerint jó lehetőséget kínálnak Japán szomszédjai számára ahhoz, hogy próbára tegyék az általuk gazdaságilag és politikailag is gyengülőnek tartott szigetország eltökéltségét. "Az erőegyensúly eltolódása, amelyet Kína felemelkedése váltott ki, védekező pozícióba kényszeríti Japánt. Az erőpolitikában érdekelt államok kihasználják a helyzetet, bízva abban, hogy egyre messzebb mehetnek, következmények nélkül" - mondta Iokibe Makoto, a japán nemzetvédelmi akadémia korábbi igazgatója az amerikai üzleti lapnak. 

Augusztusban néhány napon belül három oldalról érte diplomáciai támadás Tokiót. Augusztus 10-én Ri Mjong Bak dél-koreai elnök meglátogatta a Koreában Dokdo, Japánban Takesima néven ismert japán-tengeri szigeteket, amelyek Szöul igazgatása alatt állnak, de a szigetország sajátjának vallja őket. Öt nappal később kínai aktivisták szálltak partra a Kelet-kínai-tengeren elhelyezkedő, Peking és Tajpej által is magáénak tartott, Japánban Szenkakunak, Kínában Tiaojünek (Diaoyu) nevezett szigeteken. 

Ezt megelőzően pedig Oroszország fenyegette meg Japánt azzal, hogy hadihajókat küld a Kuril-szigetekre, amelyek négy legdélebbi tagját Japán felségterülete részének tartja Északi Területek néven. Egyes elemzők szerint a lépések az amerikai-japán katonai szövetség gyengülésével is összefüggésben állnak. "Az amerikai-japán szövetség továbbra is erős, de kissé meggyengült - a Standard&Poor's hitelminősítő nyelvezetét használva leminősítették, és már nem AAA-besorolású.
 
Ha bármiféle jelét adjuk a szövetség gyengeségének, az megkísértheti Kínát, Oroszországot és Koreát" - mondta Kato Rjozo, Japán volt amerikai nagykövete a napilapnak.

A nagyhatalmi politika mellett a növekvő nacionalizmus is szerepet játszik a viták elmérgesedésében. Ez különösen azért fontos szempont, mert 2012 belpolitikai változásokat hoz mindhárom Japánnal szembenálló országban: Oroszországban tavasszal tartottak elnökválasztást, Kínában várhatóan ősszel kerülnek új vezetők a kommunista párt és a kormány élére, Dél-Korea pedig decemberben választ új államfőt. 2008-as hivatalba lépése óta Ri Mjong Bakot sokan bírálták azért, mert nem lépett fel elég keményen Japánnal szemben a múltat érintő kérdésekben. 

Habár Ri nem indul a közelgő elnökválasztáson, megfigyelők szerint a Dokdo-szigetek kérdésében való erélyesebb fellépése belpolitikai célokat szolgál, azzal pártjának népszerűségét akarja növelni. Erre utal az is, hogy a szigeteken tett látogatására néhány nappal azután került sor, hogy Dél-Koreában komoly botrány kerekedett egy japán-dél-koreai katonai együttműködési megállapodás tervezett megkötéséből - írta a The Wall Street Journal. A vezetőségváltásra készülő Kínai Kommunista Párt sem akar gyengének tűnni Japánnal szemben egy, a társadalmat igen mélyen érintő kérdésben. 

A Szenkaku-szigetekkel kapcsolatos diplomáciai vitákkal párhuzamosan Kína-szerte heves és olykor erőszakba torkolló Japán-ellenes tüntetések törtek ki. A pártvezérek vélhetően attól tartanak, hogy ha Peking nem képes érvényt szerezni az általa "elvitathatatlanul területe integráns részének" nevezett szigetekre vonatkozó követelésének, az jelentősen rontaná az államvezetés megítélését a lakosság körében. Oroszország - ahol a területi vita kevésbé jelentős belpolitika és társ

adalmi éllel bír - fellépése elsősorban regionális és globális hatalmi ambícióival van összefüggésben: Japánnal szembeni egyre erélyesebb irányvonala a gazdasági napilap szerint arra vezethető vissza, hogy Vlagyimir Putyin elnök ismét a világpolitika egyik mozgatórugójává akarja tenni hazáját. A Kuril-szigetekre Japán annak az 1855-ben kötött simodai szerződésnek az alapján formál igényt, amely az első egyezmény volt az Orosz Birodalom és a Japán Császárság között. Moszkva viszont azt állítja, hogy a szigetek Japán második világháborús veresége nyomán kerültek a Szovjetunióhoz.
 
A diplomáciai össztűz tovább nehezíti Japán belpolitikai gondjait is. A hosszú évek óta tartó belpolitikai instabilitás láthatóan a közeljövőben sem ér véget, miután Noda Josihiko miniszterelnök - az ellenzéki támadások és a saját pártján belüli palotaforradalom miatt - esetleg még az idén előre hozott választások kiírására kényszerülhet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.