Számítanak Amerikára

Megosztja Izraelt az Irán elleni "megelőző csapás" terve

Izrael kormányfője és védelmi minisztere egyre gyakrabban beszél egy Irán elleni "megelőző csapás" elkerülhetetlenségéről, amelyet az iszlám köztársaság nukleáris ambícióival indokol. A zsidó állam társadalmát azonban megosztja a kormány viselkedése.

2012.08.27 12:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Augusztus közepén az izraeliek sorban álltak, hogy gázmaszkokat "vételezzenek" egy Irán részéről feltételezett vegyifegyver-támadás esetére. A fenyegető háború kapcsán érzett izgatottság azonban az utóbbi napokban némelyest csillapodott - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója.

Ebben nem csekély része volt az izraeli államfőnek. Nyolcvankilencedik születésnapján Simon Peresz levetkőzte szokásos visszafogottságát, és tőle szokatlanul nyílt szavakkal fejtette ki álláspontját. Világos - jelentette ki -, hogy Izrael egyedül nem képes megállítani Iránt: a zsidó államnak együtt kell működnie az Egyesült Államokkal.

Ez az érvelés csöppet sem új, ám az államfő nyilatkozatába foglalva különös politikai súlyt kapott - és nyomban heves reagálásokat váltott ki. Egyesek Peresz lemondását követelték, arra hivatkozva, hogy túllépte elnöki hatáskörét. Benjámin Netanjahu kormányfő irodája pedig értésre adta, hogy politikai pályafutása során Peresz már több ízben tévedett, például akkor, amikor támogatta az Oslóban elkezdődött békefolyamatot.

Az Iránnal támadt "atomvitában" két tábor áll egymással szemben Izraelben. A katonai megoldást szorgalmazók között van Netanjahu és Ehud Barak védelmi miniszter, valamint a nemrég kinevezett polgári védelmi miniszter, Avi Dihter. Utóbbi az atomfegyver megszerzését célzó iráni kísérleteket Izrael "létét fenyegető veszélynek" minősítette, amelyre megfelelő választ kell adni.

A Kadima párti politikust Netanjahu nemcsak hogy bevette a kormányba, de helyet adott neki a szűkebb körű nemzetbiztonsági kabinetben is. Ennek nyolc tagja között eddig patthelyzet volt az iráni kérdés megítélésében. Dihter felvételével immár a légi csapás támogatói kerültek többségbe - vélekednek izraeli újságok.

Mihael Oren, Izrael washingtoni nagykövete nemrég kijelentette: már az is indokolttá tenne egy Irán elleni támadást, ha ezáltal néhány évvel sikerülne késleltetni az atomprogram megvalósulását. Emellett izraeli sajtóhírek olyan benyomást keltenek Washingtonban, mintha Izrael még az amerikai elnökválasztás (november 6.) előtt csapást mérhetne Iránra. Erre reagálva lépett - szokatlan módon együtt - újságírók elé Leon Panetta védelmi miniszter és Martin Dempsey, az egyesített vezérkar főnöke, arra emlékeztetve Izraelt, hogy még nem merültek ki a szankciók és egyéb nem katonai eszközök, amelyek eltántoríthatják Iránt nukleáris programja folytatásától.

Augusztusi nyilatkozatával Peresz egyértelműen a szkeptikusok oldalára állt - azokéra, akik egy katonai megoldás kockázatait nagyobbnak tartják, mint az akció sikerének kilátásait. E felé az álláspont felé hajlik a biztonsági apparátus és a hadsereg vezetősége, valamint a lakosság többsége is. Dihter elődje a polgári védelmi tárca élén, Matan Vilnai még júliusban rámutatott: egy izraeli légicsapás nyomán egyhónapos többfrontos háború alakulhat ki, napi több száz, izraeli területre becsapódó rakétával és akár 500 izraeli halottal.

Egy friss felmérés szerint az izraeli lakosság többsége nem akarja, hogy hazájuk saját szakállára kezdjen katonai akciót Irán ellen. Hatvanegy százalék azt akarná, hogy Izrael "összehangolja" Washingtonnal az Irán ellen indítandó esetleges katonai támadást. Ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka úgy véli: Netanjahu és Barak legutóbbi kemény kijelentései azt a célt szolgálják, hogy Irán ellen keményebb szankciókra bírják rá az Egyesült Államokat.

Izraelben senki nem kétli, hogy ha komolyra fordul a dolog, akkor a zsidó állam számíthat Amerikára. A legjobb volna, ha Barack Obama még a novemberi elnökválasztás előtt Jeruzsálembe látogatna - vélekedik Amosz Jadlin, az izraeli katonai hírszerzés korábbi főnöke. Obamának a kneszet előtt félreérthetetlenül ki kellene jelentenie, hogy az Egyesült Államok nem tűr meg egy atomfegyverrel rendelkező Iránt - írta Jadlin minap a The Washington Post hasábjain.

Izraeli kommentátorok azt találgatják, hogy Obama esetleg az ENSZ Közgyűlés szeptemberben kezdődő új ülésszakán tehet ilyen értelmű nyilatkozatot. Annak ugyanis, hogy elnöki mandátumának utolsó heteiben Izraelbe utazna, meglehetősen kicsi a valószínűsége. Elliot Abrams, George W. Bush elnök közel-keleti tanácsadója szerint ennél is többre volna szükség. Hogy a katonai erővel való fenyegetés hiteles legyen, Obamának föl kellene szólítania az amerikai kongresszust, hogy adja meg neki a szükséges felhatalmazást, mint történt ez a két Öböl-háború előtt, valamint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után - hangoztatta Abrams.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.