Külföld mégsem tesz semmit

"Új Afganisztán" alakulhat ki Maliban

A Szahara déli peremén, Mali északi részén új "Afganisztán" kialakulása fenyeget.

2012.07.13 11:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Mali északi felét még tavasszal meghódító iszlamista milícia néhány hét leforgása alatt bevezette a saríát, az iszlám törvénykezést. Megtiltották az alkoholfogyasztást és a tv-nézést, a nőknek kötelezővé tették arcuk elfátyolozását, a tolvajoknak levágják a kezét, június vége óta pedig szisztematikusan lerombolják a nyugat-afrikai ország egykori vallási és kereskedelmi központjának, Timbuktunak a középkori síremlékeit. Azokat a mauzóleumokat, amelyeket nem sokkal korábban vett föl az UNESCO a kulturális világörökség veszélyeztetett értékeinek a jegyzékébe. 

Az Anszár ad-Dín milícia tombolását tehetetlenül figyeli a helyi lakosság - már aki maradt. Az utóbbi hónapokban mintegy 200 ezer ember menekült Mali déli részébe, illetve Mauritániába, Algériába vagy Burkina Fasóba. A menekültek között sok nomád tuareg van, akik alig pár hónappal ezelőtt kiáltották ki Azavad nevű független államukat. Nyugat-Afrikában, alig néhány órányi repülőútra Európától, új "Tálibisztán" van születőben. Pedig nem volna nehéz kiszorítani az iszlamistákat Észak-Mali városaiból. 

Az ország fővárosában, a délen fekvő Bamakóban a legutóbbi államcsíny óta politikai és katonai vákuum van ugyan, az ideiglenes államfő, az "egészségi okból" Párizsban tartózkodó Dioncounda Traoré azonban támogatná a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) katonai beavatkozását. Az egykori gyarmattartó Franciaország, amely 2000 idegenlégióst és jól felszerelt katonát állomásoztat több nyugat-afrikai helyőrségben, logisztikai támogatást ígért az ECOWAS-nak. 

Az Egyesült Államok pedig légi támaszpontot tart fenn Burkina Fasóban, ahonnan pilóta nélküli kisgépekkel (drónokkal) és polgári repülőgépnek álcázott Pilatusokkal ellenőrzi a Szahara déli részét. Timbuktuban egy nemzetközi fellépés egyszerűbb volna, mint a líbiai vagy elefántcsontparti katonai beavatkozás volt. Maliban ugyanis az iszlamistáknak nincs nemzeti legitimitásuk, ennélfogva csak minimális támogatásra számíthatnak a helyi lakosság részéről. Ennek ellenére a közös katonai fellépés egyelőre vágyálom csupán. 

Az ECOWAS 3000 fős egysége, amely egyedül jönne számításba intervenciós erőként, még arra sem lenne képes, hogy egyedül bevonuljon egy ismeretlen sivatagi térségbe; arra meg különösen nem, hogy ott fölvegye a harcot a terepet jól ismerő és igen mozgékony iszlamista milíciákkal.

A siker érdekében ehhez nyugati, elsősorban francia csapatok aktív támogatására lenne szükség. Ezt azonban sokan ellenzik Maliban - és a szomszédos Algériában is. "Bamakóban csöppet sem pártatlan közvetítőként tekintenek Párizsra" - állítja Patrick Gonin francia geográfus, a térség jó ismerője. Ráadásul - teszi hozzá - sok malinak meggyőződése, hogy az egykori gyarmattartó hatalom titkosszolgálatának benne volt, illetve van a keze afrikai államcsínyekben vagy lázadásokban. 

Emellett Franciaországot tartják a líbiai intervenció egyik kezdeményezőjének - márpedig éppen Líbiából áramlottak (Kadhafi rezsimjének bukása után) felfegyverzett iszlamisták százai Mali északi részébe. Algéria katonai vezetői eleve elutasítanak mindennemű nyugati (és főleg francia) beavatkozást a Szaharában, amelyet saját befolyási övezetüknek tekintenek. Ezért is ellenezték tavaly a NATO líbiai intervencióját. Az algériai hadsereg javarészt kiszorította a hatalmas országból a szalafistákat és az Iszlám Maghreb al-Kaidájának (AQMI) fegyvereseit. 

Algír szemében az Anszár ad-Dín kisebb rossznak számít, mint az al-Kaida. Mathieu Guidere francia Maghreb-szakértő még azt is lehetségesnek tartja, hogy az algériai kormány anyagi és katonai eszközökkel támogatja Ijád ag-Gálit, az Anszár ad-Dín vezérét. Ily módon ugyanis bizonyos mértékig ellenőrizni tudja a milíciavezért és embereit. Ezt az algériai kettős játékot nem mindenki díjazza. Párizs és Washington egyre nagyobb nyomást fejt ki a háttérben.
 
Laurent Fabius francia külügyminiszter a hét végén Algírba akar utazni, hogy megnyerje az ottani kormány támogatását egy olyan ENSZ-határozathoz, amely lehetővé tenné külföldi katonai egységek küldését Maliba. Algéria azonban egyelőre nem hajlandó arra, hogy feladja az egykori gyarmattartóval folytatott vetélkedést és helyette a katonai együttműködést válassza.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.