Irány Irán?

Új megvilágításba helyezte a német-izraeli viszonyt a Grass-vers

A Magyar Külügyi Intézetben tartott csütörtöki előadásában Kiss J. László, az intézet tudományos igazgatója kifejtette: az irodalmi Nobel-díjas német író, Günter Grass Izraelt bíráló, a közelmúltban nyilvánosságra hozott verse új megvilágításba helyezte a német-izraeli viszonyt, és azt a kérdést vetette fel, hogy a német gazdasági, illetve politikai érdekek miként hozhatók egyensúlyba az Izrael biztonsága iránti német felelősségvállalással.

2012.05.10 15:03MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az intézet közel-keleti szakértője, N. Rózsa Erzsébet szerint a Grass-vita még inkább ráirányította a figyelmet az iráni-izraeli viszonyra, amelynek feszültségét jellemzi, hogy a térséget régóta nem fenyegette olyan mértékű háborús veszély, mint az elmúlt hónapokban.
   
A nemzetközi hírű német író említett,  Amit el kell mondani című versében közvetve védelmébe vette a nukleáris fegyverkezéssel gyanúsított Iránt, és Izraelt vádolta azzal, hogy - ellenőrizetlen nukleáris potenciáljával - a Teheránnal szemben kilátásba helyezett megelőző jellegű katonai csapással a térségbeli, illetve a nemzetközi béke ellen intézett fenyegetést.
   
Günter Grass eszmefuttatása Németország határain kívül is nagy vitát váltott ki, ismét felvetve a német háborús múlt feldolgozásának, az ezzel kapcsolatos német identitásnak, illetve ugyancsak ezzel összefüggésben a német-izraeli viszonynak a problémakörét. Előadásában Kiss J. László azt mondta, több vonatkozásban nem ért egyet a versben foglaltakkal, rámutatott ugyanakkor: az író állításai közvetve hozzájárulnak annak újragondolásához, hogy a hivatalos német felelősségvállalás Izrael létezésének, illetve biztonságának garantálásáért miként egyeztethető össze Németország alapvető politikai és gazdasági érdekeivel.
   
A német nemzetiszocialista múlt feldolgozását, valamint a Németország és Izrael közötti viszony alakulását áttekintve az intézet tudományos igazgatója mindenekelőtt emlékeztetett Angela Merkelnek a kneszetben 2008-ban elhangzott beszédére, amelyben a német kancellár hangsúlyozta, hogy Izrael biztonsága a demokratikus német államfelfogás alapja, és semmiféle alku tárgya nem lehet. Merkel - aki német nyelven mondhatta el beszédét az izraeli parlamentben - a többi között azt hangsúlyozta, hogy bármilyen Izrael elleni támadást Németország elleni csapásnak tekintenek. A Grass-vers nyomán többen felvetették, hogy a kancellár nem ment-e túl messze a felelősségvállalásban - fejtette ki Kiss J. László.
   
Az igazgató  emlékeztetett arra is, hogy Izrael német részről történő bírálata nem Günter Grass-szal kezdődött. Hangoztatta azt is, hogy a múltfeldolgozás már korábban eljutott addig, hogy Németország nem tekinti magát csak agresszornak, és különösen az ezredforduló óta megjelent az "áldozat"-szerepre való utalás is, különös tekintettel a németek kitelepítéséhez kapcsolódó Benes-dekrétumokra.

Az említett politikai és gazdasági érdekekkel kapcsolatban az igazgató a többi között az arab világhoz fűződő német érdekeket említette. Utalt a közel-keleti konfliktus rendezését célzó, az Izrael és egy független palesztin állam békés egymás mellett élését elősegíteni hivatott német közvetítői erőfeszítésekre, továbbá a közvetítői szerepvállalásra az iráni atomvitában. Úgy értékelte, hogy a Grass-vers nyomán kibontakozott, sok tekintetben pragmatikus vita nem befolyásolja a német-izraeli kapcsolatokat.
   
Az intézet közel-keleti szakértője és egyben koordinációs igazgatója Irán és Izrael viszonyát tekintette át. A két ország közötti feszültség Mahmúd Ahmadinezsád elnök 2005-ben történt hivatalba lépését követően vált rendkívül élessé - értékelte N. Rózsa Erzsébet, aki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az Izrael-ellenes iráni retorika különbséget tesz az izraeli kormányzat, illetve a zsidóság között. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a térségben - Izrael után - Iránban él a legnagyobb zsidó közösség, amelynek 1 képviselője van a teheráni parlamentben. Az iráni elnök hírhedt, a zsidó állam "eltörlésével" fenyegető, Izrael létét megkérdőjelező kijelentése ugyanakkor új fejezetet jelentett - mutatott rá a szakértő.
   
Teherán nukleáris programjával összefüggésben N. Rózsa Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy ez a program nem Ahmadinezsád elnöksége idején, hanem korábban kezdődött. Nézete szerint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legfőbb feladata annak vizsgálata, hogy a polgári célokat szolgáló nukleáris fűtőanyaggyártást "nem térítik-e el" katonai célokra. A nagyon sok ellenőrzés ellenére a program átláthatóságában nem lehet biztos a nemzetközi közösség - mondta N. Rózsa Erzsébet, aki szerint Izraelben teljes az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy amennyiben Irán nukleáris képességgel rendelkezik, az veszélyt jelent az ország számára.
   
A külügyi intézet szakértője szerint Irán békés célú nukleáris fűtőanyag birtokában van, de képes annak továbbfejlesztésére. Ahhoz ugyanakkor senkinek nem fűződik érdeke, hogy átlépje ezt a  küszöböt - fejtette ki, utalva arra, hogy ilyen lépéssel Irán nemzetközi elszigetelődése teljessé válna. Emlékeztetett arra, hogy Izraelben az elmúlt hónapokban sok szó esett egy az iráni nukleáris létesítmények elleni megelőző jellegű katonai csapásról, ugyanakkor izraeli véleményeket idézve úgy értékelte: egy ilyen megelőző csapás semmiképp sem hosszú távra, azaz évekre, hanem legfeljebb 10 hónapra, illetve maximum 1 évre háríthatná el az iráni nukleáris fegyverkezés veszélyét, sőt Teheránt arra sarkallná, hogy az említett küszöböt minél gyorsabban átlépje. Annak a nézetnek adott hangot, hogy ezt Izraelben is mind több befolyásos politikus felismeri.

A szakértő azt mondta, bízik abban, hogy az ENSZ BT öt állandó tagjából, valamint Németországból álló, úgynevezett hatok csoportja és Irán május 23-i bagdadi találkozója eredményes lesz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.