Május 7-én parlamenti választásokat tartanak

Ez Szíria

Parlamenti választásokat tartanak május 7-én a Szíriai Arab Köztársaságban. A választásokat eredetileg 2011 szeptemberében tartották volna, de a tiltakozó mozgalom közepette a Bassár el-Aszad elnök által bejelentett reformfolyamat miatt akkor elhalasztották.

2012.05.07 05:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 185 180 négyzetkilométer területű közel-keleti országot Izrael, Libanon, Jordánia, Irak és Törökország, nyugaton a Földközi-tenger határolja. A 22 530 ezres népesség 90 százaléka arab, a többi kurd, örmény és egyéb nemzetiségű, 74 százalékuk szunnita, egyéb muzulmán vallású 16, keresztény 10 százalék. Fővárosa Damaszkusz, 1 749 000 lakossal (2010), a hivatalos nyelv az arab, a hivatalos pénznem a szíriai font.
   
Gazdaság: Az ország természeti kincsekben gazdag, a bevételek felét a mezőgazdaság és a kőolaj adja. Az utóbbi évtizedben mérsékelt reformokat vezettek be, megkezdődött a privatizáció, de a jellemző a gazdaság állami ellenőrzése. Az elmúlt egy évben jellemző polgárháborús állapotok a gazdaságot is megviselték. 2011-ben a GPD 2 százalékkal csökkent (2010-ben 3,6 százalékos volt a növekedés), az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 5100 dollár volt , a munkanélküliség 8,1, az infláció 7 százalékos volt 2011-ben.
   
Történelem: Az egykori Oszmán Birodalom részét 1920-ban nyilvánították francia mandátumterületté, függetlenségét 1944-ben nyerte el. 1958-ban Egyiptommal és Jemennel együtt megalakította az Egyesült Arab Köztársaságot, majd 1961-ben mai nevén független államként újjáalakult. Puccsok sorozata után 1970-ben Háfez Asszad ragadta magához a hatalmat. A kormányfővé, majd elnökké választott, a Baasz (Baath) Párt jobboldali, pragmatikus szárnyát képviselő Asszad 2000 júniusában bekövetkezett halála után utóda a fia, Bassár el-Aszad lett. Szíria 1967-ben vesztette el a Golan-fennsíkot, amelyet Izrael annektált. Az 1990-es évek elejétől a szovjet támogatást elvesztett Asszád tárgyalások útján próbálta meg elérni a Golán-fennsík visszaadását, de a megbeszélések 2000-ben megszakadtak. Szíriát, amely aktívan beavatkozik a libanoni válságba is, és amelyet Izrael és az Egyesült Államok a szélsőséges iszlám szervezetek támogatásával vádol, a fiatal Aszad elnök, ahogy hatalomra kerülésekor célul tűzte ki, ki kívánta vezetni a nemzetközi elszigeteltségből. Aszadot 2007-ben újraválasztották, álma az elszigeteltség felszámolásáról a belpolitikai helyzet miatt mára azonban súlyosabb elszigeteltséghez vezetett.
   
Államszervezet: Szíria hivatalosan pluralista berendezkedésű állam, de a valóságban az erősen ellenőrzött többpárti rendszer alkotmányosan a kormányzó Baasz Pártnak biztosított abszolút hatalmi monopóliumot, a mandátumok felét. A parlamentben, a 250 tagú Népi Gyűlésben (Madzslisz as-Saab) helyet foglaló hét párt az 1972-ben létrehozott és az államfő által irányított Nemzeti Haladó Front tagja. Az ellenzéki pártokat 1963-ban betiltották.

A 2011 márciusában az ország déli részén kezdődött, majd az egész országra kiterjedő és elmélyülő lázadások többek között Aszad elnök és a korrupt hivatalnokok távozását, a pártok legalizálását, demokráciát követeltek. Április 19-én a szíriai kormány - engedve a követeléseknek - feloldotta az 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot, továbbá megszüntette a politikai foglyok pereit kezelő állambiztonsági bíróságot, s engedélyezte a belügyminisztériumi felhatalmazáshoz kötött békés tüntetéseket.  Aszad elnök augusztusban rendeletileg engedélyezte a pártok működését, majd a 2012 februárban megrendezett népszavazás is a Baath Párt hatalmát korlátozta. Az új alaptörvény, amelyre a szavazók 89,4 százaléka mondott igent (a szavazásra jogosultak több mint fele vett részt), továbbra is számos előjogot biztosít az elnöknek. Az állandó összecsapások közben kiterjedtek az egész országra, a lázadások, fegyveres összetűzések sorozata a kormányerők és az ellenzék között egy év alatt már több mint 11 ezer halottat követelt. Az ENSZ, az Arab Liga és az Európai Unió szankciókat foganatosított, az Arab Liga 2011 novemberében fel is függesztette az ország tagságát, s követelte a kormányerők kivonását, az ellenzék elleni erőszak megszüntetését.
   
A legutóbbi parlamenti választáson 2007. április 22-én a kormányon lévő Baasz párt vezette pártszövetség, a Haladó Nemzeti Front nyerte meg a 250 képviselői hely többségét. Idén összesen 7195 jelölt - közöttük 710 nő - indul a szavazatokért. Több mint 14 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz, miközben a nemzetközi közösség és az ellenzék, amely már a népszavazásnál is bojkottra hívott fel, bohózatnak nevezte a parlamenti választást, s továbbra is az elnök lemondását követeli.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.