Manőverhibát követett el?

Luxushajó-katasztrófa - Háromszáz utast hagyott ott a kapitány

A Costa Concordia kedd éjszaka óta házi őrizetben levő kapitánya kihallgatásán elismerte, hogy manőverhibát követett el, de szerinte ő nem szegte meg kötelességét.

KATT a tragédia képeire! képgaléria

_{2012.01.18 12:59}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Francesco Schettinót, a péntek este zátonyra futott Costa Concordia kapitányát szombaton vették őrizetbe gondatlanságból elkövetett emberölés és a hajó elhagyása vádjával, és kedd éjszaka hagyhatta el Grosseto börtönét.

Keddi kihallgatásán elismerte, hogy manőverezési hibát követett el. A grossetói ügyészség fellebbezést nyújtott be a házi őrizet ellen. Az erről határozó vizsgálóbíró szerint nem áll fenn szökés veszélye, ezért tartózkodhat Schettino otthonában, a Nápolyhoz közeli Meta di Sorrentóban.

Ügyvédjén keresztül a kapitány ugyanakkor hangoztatta, hogy teljesítette kötelességét és több ezer ember életét mentette meg azzal, hogy közelebb vitte a hajót a parthoz azután, hogy a Costa Concordia sziklának ütközött.

A megtalált két fekete doboz információit még nem hozták nyilvánosságra, de a sajtó kiderítette, hogy a hajóról még 300 utas igyekezett menekülni, amikor Schettino már Giglio szigetén volt. Ezt megerősítette a Costa Concordiát utolsóként elhagyó két tiszt, valamint a hajóorvos és Giglio alpolgármestere, aki önként ment fel a hajóra segíteni.
Az olasz sajtó és az internetes közvélemény Schettino "gyalázatosan gyáva" viselkedését szembeállította a livornói kikötőkapitányság parancsnoka, Gregorio De Falcó határozott magatartásával. Az egész világot bejárta az a péntek este rögzített, rádióadón folytatott párbeszéd, amelyben De Falco kiabálva és hiába utasította rádión a már a szárazföldön levő Schettinót arra, hogy egy, a partra érkező mentőcsónakkal azonnal térjen vissza a hajóra és jelentse, hány gyerek, nő, mozgássérült, bajba jutott utas van még a Costa Concordián.

A nemzeti hősnek kikiáltott De Falco úgy nyilatkozott, azon az éjszakán többször sírva fakadt, mivel úgy gondolta, mindenkit meg lehetett volna menteni.

Közzétettek egy listát 28 eltűnt nevével

A toszkániai hatóságok közzétettek egy listát szerdán 28 eltűnt nevével, akiket a Giglio szigeténél szerencsétlenül járt Costa Concordia óceánjáró luxushajón utazók közül keresnek.

A 28 ember - 24 utas és a személyzet négy tagja - között 13 német, hat olasz, négy francia, két amerikai, valamint egy-egy magyar, indiai és perui állampolgár van. Az eltűntek között tartanak számon egy ötéves olasz kislányt és apját.

A baleset után kezdett mentési munkálatok ötödik napján, szerdán a búvároknak ismét fel kellett függeszteniük a hajnalban folytatott kutatást, mert az oldalára dőlt hajó megmozdult és tovább süllyedt, emiatt a mentőcsapatok számára nem biztonságos a munka - közölte Luca Cari, az egységek szóvivője. A hatóságok remélik, hogy mielőbb folytatódhat a mentés.

Előzőleg a búvárok a könnyebb hozzáférés céljából négy újabb kis lyukat robbantottak a 114 500 tonnás óriáshajó törzsén, olyan részen, amelyet még nem tudtak belül átvizsgálni, esetleges túlélőket keresve. Tűzoltók éjjel a hajónak a vízből kiemelkedő részét járták át eltűntek után kutatva, de nem találtak senkit.

Giglio szigete, a roncsparadicsom

Kész paradicsom hajóroncskutatók számára Giglio sziget környéke, a régmúltban számos hajóbaleset történt itt, s ezért is érthetetlen, hogy - amennyiben igaz a gyanú - Francesco Schettino szándékosan kormányozta a hatalmas óceánjárót a toszkán sziget sziklás partjai közelébe.

Kevés turista látogat e festői szépségű szigetre, amely elsősorban az olaszok - mondhatni titokban tartott - üdülőhelye.

A sziget már a kőkorszakban sem volt néptelen, később etruszkok lakták, valószínűleg katonai helyőrségük volt Giglión. A római korban a hatalmas birodalom különböző részeit összekötő hajóutak kereszteződtek itt.

Reg Vallintine brit búvár pontosan ötven évvel ezelőtt, 1961-ben fedezett fel a sziget partjainál, a Campese-öbölben, ötven méteres mélységben egy etruszk hajóroncsot. Kiderült, hogy a Kr.e. 600-as évekből való hajó maradványa az ismert legrégebbi, tengerfenéken található hajóroncs.

A felfedezés utáni években fosztogatás áldozatává vált a felbecsülhetetlen értékű lelet, s csak húsz évvel később, 1981-86 között vizsgálták meg a hajóroncsot az oxfordi egyetem kutatói Mensun Bound vezetésével.

A hajóroncsból csak az orr-rész maradt meg, amelynek gerendáit kötéllel erősítették egymáshoz, hogy ellenállóbbá tegyék.

A nagy mélység miatt sok mélybúvár vett részt a tudományos munkában. Találtak a hajóban egy bronz sisakot, föníciai és etruszk amforákat, illetve az etruszk iparművészet jelképének számító bucchero kerámiákat. A legnevezetesebb lelet, amelyet kiemeltek a roncsbon, egy tolómérő volt, amely a világon talán az egyetlen ilyen, antik időkből megmaradt szerszám. Könnyű volt felismerni, mert nagyon hasonlított a ma is használt tolómérőkre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!