Ma is nyögik 9/11 következményeit

Szeptember 11. - Washington nyakába szakadt a WTC

Oszama bin Laden anélkül halt meg, hogy elérte volna a célját: Amerika gazdasági "kivéreztetését". Ennek dacára tíz évvel a terrormerényletek után az Egyesült Államok még mindig fizeti az al-Kaida támadásainak az árát.

2011.09.09 16:32MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Afganisztán 2001. október; Irak 2003. március: a terrorizmus ellen vívott háború nevében George W. Bush elnök két hadszíntéren is bevetette az amerikai hadsereget. A háborúk jócskán elhúzódtak, tekintélyes méretűre duzzasztva fel a Pentagon költségvetését. Néhány év leforgása alatt a védelmi tárca részesedése a szövetségi állam kiadásain belül 16-ról 20 százalékra emelkedett. A Bush által kezdett költséges katonai missziók utóda, Barack Obama alatt is folytatódtak.
   
Ráadásul nem csak Afganisztánról és Irakról van szó. A terrorista fenyegetésre hivatkozva a Pentagon tovább folytatta a hidegháború időszakából "örökölt" belbiztonsági programok végrehajtását, amelyeket számos újabbal egészített ki. Ezek eredménye többé-kevésbé ma is látható.
   
"A kormányzat által javasolt (védelmi) költségvetések igen bőségesek voltak, s azokat a kongresszus több ízben még meg is fejelte" - nyilatkozta a francia hírügynökségnek William Hartung, a New America Foundation védelmi szakértője.
   
Finanszírozatlan háborúk plusz adócsökkentések: Bush elnök alatt ez a "koktél" hihetetlen mértékben felduzzasztotta az állami költségvetés hiányát. Ráadásként jöttek 2007 után a gazdasági és pénzügyi válság leküzdését és a gazdaság élénkítését célzó intézkedések - szintén fedezet nélkül.
   
Egy 2004. márciusában közzétett videofelvételen az al-Kaida vezére hangsúlyozta: ugyanazokat a módszereket alkalmazza az Egyesült Államokkal szemben, mint a mudzsahidek a szovjet megszállók ellen Afganisztánban a 80-as években. "Ezt a stratégiát követjük, az Egyesült Államok mindaddig fog vérezni, amíg össze nem omlik" - hangoztatta bin Laden.
   
A New York-i World Trade Center tornyai elleni terrortámadás okozta egyszeri anyagi veszteséget 100 milliárd dollárra becsüli az Analysis of Global Security intézet. Ebben benne vannak az elveszett munkahelyek, a megsemmisült pénzügyi haszon, az épületek pusztulása, romeltakarítás, tisztítás. Az intézet szerint a World Trade Center helyén zajló újjáépítés 3-4,5 milliárd dollár közötti összegbe fog kerülni. A Pentagon épületében okozott károk kijavítása további 1 milliárd dollárt emésztett föl.

Washington szempontjából viszont a terrortámadásokra adott válasz anyagi vonzata jócskán meghaladja a merényletek okozta károk mértékét. A Brown University nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézete 3,2 és 4 billió dollár közé teszi az iraki és az afganisztáni háborúval járó, a szövetségi költségvetést terhelő kiadásokat. Ez az összeg mintegy 40-49 százalékát teszi ki az államadósság tíz év leforgása alatt kimutatott növekedésének. (2001-ben 6,8 billió dollár volt, mára a mutató 14 billióra nőtt.)
   
Ryan Edwards közgazdász a nyár elején közzétett tanulmányában úgy becsülte, hogy a külföldi háborúk nélkül az államadósságnak a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya ma 9-10 százalékkal alacsonyabb volna. (Jelenleg csaknem eléri a 100 százalékot.)
   
"A háborúval járó kiadások bizonyos értelemben véve gazdaságösztönző lépések - mutatott rá Edwards. - Viszont ha a költségvetés terhére és kölcsönökből finanszírozzák e kiadásokat, akkor az ezzel járó előnyök nem érik el a költségeket."
   
Két közgazdász, Linda Bilmes és Joseph Stiglitz ennél is messzebbre megy. Azt állítják, hogy a kockázatos ingatlanhitelek bedőlése nyomán 2008 őszén kitört pénzügyi pánik "legalábbis részben a háború következménye volt".
   
2010-ben publikált cikkükben a két közgazdász úgy vélekedett, hogy a háború és annak következményei (nevezetesen a kőolaj árának jelentős emelkedése) irdatlan összegeket szivattyúzott ki az Egyesült Államokból. Ezeket a pénzeket más célokra lehetett volna felhasználni, például az ország harmonikus fejlődésének előmozdítására, nevezetesen az oktatás színvonalának emelésre.
   
Ehelyett viszont tíz év leforgása alatt hatalmas mértékben nőtt a fegyvervásárlásra költött pénzek nagysága, amiből szépen profitált a hadiipar - mutatott rá Loren Thompson, a Sources Associates ipari tanácsadó cég vezérigazgatója.
   
Nem mondható ez el a szövetségi költségvetésről. Az al-Kaida New York-i támadásának idején az Egyesült Államok központi büdzséje csaknem egyensúlyi állapotban volt, azóta viszont tartósan deficitbe fordult. Paradox módon éppen az amerikai hadsereg legmagasabb rangú katonája, Michael Mullen tengernagy vélekedik úgy, hogy az államadósság jelenti "a legsúlyosabb fenyegetést a nemzet biztonságára".
   
"Az iraki háborúval, amelynek semmi köze nem volt a terrorizmushoz, hatalmas árat fizettünk azért, hogy megszabaduljunk egy diktátortól. Míg a múltban az Egyesült Államok a háborúkat részben adóemelésből finanszírozta, ezt a háborút adócsökkentésekkel egy időben kezdte el" - emlékeztetett William Hartung.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.