Informatika-díj

Neumann professzori címet kapott a kvázikristályok Nobel-díjas felfedezője

A kvázikristály szerkezet felfedezése paradigmaváltást hozott a kémia és a fizika világában, mivel anyagtudományi felfedezésként e tudományok határterületén helyezkedik el.

_{2019.05.27 06:30MTI}

Kinyomtatom

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az idén Dan Shechtman, a kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben Nobel-díjjal jutalmazott izraeli professzor tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa.

A két szervezet tájékoztatása szerint az NJSZT névadójáról, a digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez.

Shechtman az Izraeli Műszaki Egyetem, a Technion anyagtudományi professzora a kristályos és az amorf anyagszerkezet közötti átmenetet jelentő kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben kapott kémiai Nobel-díjat.

A kvázikristály szerkezet felfedezése paradigmaváltást hozott a kémia és a fizika világában, mivel anyagtudományi felfedezésként e tudományok határterületén helyezkedik el. A kvázikristály átmenet a kristályos szerkezetű anyagok és az amorf, üvegszerű, nem kristályos szerkezetű anyagok között: bár a kristályokhoz hasonló elrendeződést mutat, nincs olyan elemi egysége, amelyekből ismétléssel teljesen lefedhető lenne egy sík.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter