Katasztrófa

Ugyanaz történik Velencében, mint ami a Balatonnál szokott

A jelenség egyáltalán nem egyedülálló.

2019.11.18 20:02ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A múlt héten szomorú és elgondolkodtató hírek érkeztek az Alpok déli előteréből. A hegység olasz és dél-ausztriai részén méteres hó hullott, a völgyekben pedig villámárvizek pusztítottak, Velencét pedig többször rekordközeli vízszinttel öntötte el a tenger. Mi okozta ezt az önmagából kikelt időjárást, és mi köze lehet a klímaváltozáshoz?

Az önmagában egyáltalán nem meglepő, hogy a mediterrán térségben a téli félévben kellemetlen, csapadékos az idő - hiszen itt keveredik össze a nyáron felmelegedett tengerből felszálló magas hőmérsékletű, páradús, és a sarkok felől dél felé nyomuló hideg légtömeg - írta Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az eredmény: erős mediterrán ciklonok képződnek szinte futószalagon, melyek akár több napon keresztül is szélsőséges időjárást okozhatnak a térségben, hiszen - erőteljes magaslégköri áramlás hiánya eseten - esetenként csak nagyon lassan változtatják helyzetüket.

Ilyen légörvények sorozata "telepedett rá" a Földközi-tenger középső medencéjére az elmúlt napokban.

A vasárnapi helyzet genovai ciklonnal


Ezek pusztán az elmúlt 5 nap során okoztak nagy területen 150-200 mm-nyi csapadékot - összehasonlításként: ez a nálunk hulló átlagos évi mennyiség negyede-harmada.

Ekkora csapadék nyilván árhullámokat indít az észak-olaszországi folyókon, azonban a tenger vízszintjének ilyen mértékű megemelkedéséhez ez édeskevés. Egy másik, sokkal fontosabb tényező játszik szerepet Velence elöntésében, az ún. vihardagály.

A képen szépen látszik, hogy a vasárnapi mediterrán ciklon szélrendszerében szinte az Adria teljes hosszában viharos, 90 km/h-t meghaladó erősségű délkeleti szél, a Sirokkó fújt. Az Adriai-tenger alakja, sekély medre lehetővé teszi, hogy egy ilyen erősségű szél, pláne, ha tartósan fennáll, északnyugati irányba nyomja, préselje a vizet - elöntve ezzel Velencét. A duzzasztás mértéke könnyen elérheti az 1-1,5 métert, szélsőséges esetben a 2 métert is megközelítheti. Természetesen az épp áradó folyók csak rontanak a helyzeten.

A jelenség egyáltalán nem egyedülálló, a Balaton alakja és sekély medre ugyanilyen jelenség kialakulását teszi lehetővé: kellően erős délnyugati, vagy északkeleti szél esetén a tó medre éppúgy kibillen, mint az Adria: legnagyobb tavunkon is előfordul 40-50 centiméteres vízszintemelkedés (a szél felőli oldalon csökkenés).

És hogyan kapcsolódik ide a klímaváltozás? Tapasztalati tényként tudjuk, hogy az elmúlt években a Földközi-tenger évről-évre rekordmagas hőmérsékleteket ért el. A melegebb tengervíz jóval több "fűtőanyagot" tárolhat a képződő ciklonok számára. A mozgásukat, haladásukat biztosító nyugatias áramlás sebessége azonban úgy tűnik, csökken - így egy adott területen egy erőteljesebb légörvény hosszabb ideig tartózkodhat, és sokkal nagyobb károkat okozhat...

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.