Súlyos bajra is utalhat?

Az orrvérzés okai

Az orrvérzés a felsőlégutak spontán vérzései közül a leggyakoribb. Az orr nyálkahártyájának sajátos felépítése, artériás és különösen vénás erekben gazdag ellátottsága, elősegítik az orrvérzés gyakoriságát és ismétlődését.

2011.01.19 11:00WEBbeteg
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az orrvérzés a traumás eredettől eltekintve mindig következményes állapot. Ebből következik, hogy amikor kórokról beszélünk, azokat a betegségeket kell számba vennünk, amelyeknek az orrvérzés lehet az első tünete, vagy recidiváló megnyilvánulási formája.

Balesetek következtében gyakori a csontos-porcos orr törése, sérülése. De ettől lényegesen kisebb fizikai behatás is okozhat orrnyálkahártya sérülést. Ilyen például az „orrpiszkálás”, az orr erőszakos tisztogatása, amely elsősorban az orrsövény első harmadának vénákban gazdag területét érinti.

Mechanikus hatásuknál fogva, az orrüregi idegentestek gyakori okai az orrvérzésnek. A krónikus allergiás orrnyálkahártya-gyulladás az erek kóros tágulatához, illetve ez által, vérzéshez vezet. Az alacsony nedvességtartalmú levegő szárítja a nyálkahártyát, az orrnyílásban pörk képződhet.

Ennek tisztogatása során sérülhet a felszínesen futó erek fala. Az orrvérzést okozó környezeti hatások közül meg kell említeni a nagy magasságban való tartózkodás, azaz az alacsony légnyomás kóroki szerepét (barotrauma).

Fokozott fizikai erőkifejtés megnöveli a vénás nyomást, melynek hatására megpattanhatnak az orrnyálkahártya hajszálerei.

Az orrsövény ferdülése, vagy a garatmandulák túltengése miatt megváltozhat az orrjáratokban a levegő turbulenciája, amely folyamatos mikrotraumát jelent a nyálkahártyának és a benne futó ereknek.

Felső légúti fertőzéses megbetegedésekkel járó orrvérzés

Az orrcseppek Ezen betegségek közül elsősorban a kifejezett tüsszögéssel, köhögéssel, nyálkahártya-duzzanattal járó heveny légúti fertőzések járnak együtt orrvérzéssel. Skarlátban és kanyaróban, részben toxin-, részben a direkt vírushatásnak köszönhetően gyulladtak a bőr- és nyálkahártya-kapillárisok.

Bárányhimlőben a nyálkahártyákon megjelenő kiütés (enanthema), mononucleosis infekciosa során a lepedékképződés, vérezgetésig irritálhatja a nyálkahártyát.


Rohamokban jelentkező, erőltetett köhögéssel járó akut fertőzések, illetve kóros állapotok – mint például a pertusszisz-szindróma avagy a cisztás fibrózis – is hajlamosítanak orrvérzésre.

Hematológiai megbetegedések következtében kialakuló orrvérzés

Az akut leukémia, a véralvadási zavar (hemofília A és B, vérlemezke számának csökkenése, vagy funkciózavara) első tünete orrvérzés lehet. Máj- és veseelégtelenségben csökken az alvadási faktorok mennyisége, melynek következményeként általános vérzékenység - többek közt orrvérzés – léphet fel.

Az ér- és keringési betegségek – érelmeszesedés, magas vérnyomás – szintén hajlamosítanak artériás, gyakran pulzáló és/vagy spriccelő orrvérzésre. A bal szívfél vénás billentyűjének szűkülete következtében fellépő fokozott vénás nyomás, kapillárisfal repedést okozhat.

Tumorok hatására jelentkező orrvérzés A gyulladt orrpolipok vérzés forrásai lehetnek. Az allergiás rinitiszben és cisztás fibrózisban gyakori a nagyon nagy, vagy többszörös polipképződés az orrjáratban.

Elsősorban serdülő fiukban fordulhat elő a juvenilis orrgarati fibroma, amely erős, esetenként életveszélyes vérzést okozhat.

Éranomália, érrendszeri elfajulás, érfalgyengeség

 Az Osler-kór öröklődő érfejlődési rendellenesség: a nyálkahártya és a bőr erei kis gomolyagokban tágulttá válnak, és könnyen megrepednek. Jóindulatú vérérdaganat (hemangioma) viszonylag ritkán fordul elő az orrnyálkahártyán.

Érszűkületben (arterioszklerózisban) szenvedőkben a vérzés helye általában az orr hátsó részében van. C-vitamin-hiányban az érfal szakadékonnyá válik, mivel az érfal kötőszöveti rostjainak képzéséhez C- (és P)- vitamin szükséges. Ilyenkor orrvérzés mellett jellegzetes a fogíny vérzése.

Az orrvérzés bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők közül sokan szednek alvadásgátlót. Helyesen beállított gyógyszeradag mellett nincs spontán vérzés, de étkezés, ill. emésztés változása vagy valamilyen betegség megváltoztathatja a felszívódó gyógyszer mennyiségét, és kisebb mértékű spontán vérzések léphetnek fel.

Az acetilszalicilsav hatóanyagú aszpirin meggátolja a vérben úszó vérlemezkék vagyis trombociták összecsapódását, ezzel késlelteti a véralvadást és megakadályozza vérrögök kialakulását.

Ez a szer továbbá kiváló gyulladás-, fájdalom- és lázcsillapító hatású. Sokan náthás állapotban aszpirint szednek, anélkül hogy tudnának annak véralvadásgátló hatásáról.

Az aszpirin önmagában is okozhat vérzékenységet, különösen azoknál, akiknél valamilyen enyhe, latens vérzékenységi hajlam áll fenn.

Befejezésül még annyit, hogy az orrvérzés férfiaknál gyakoribb, mint hölgyeknél, és gyermekkorban gyakran, pubertás után pedig csökkenő számban fordul elő. Ismert jelenség a menstruáció ideje alatt és a terhességben jelentkező orrvérzés.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.