A rostok növelik a bélmozgást

A rostok élettani hatásai

A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele.

_{2010.11.16 10:00}_webbeteg.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertőző megbetegedések között.

A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szőlő. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse.

Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elősegítik a jó bélműködést. Segítik a székrekedést, ezáltal lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, megakadályozva a székrekedés kialakulását.

A rostban gazdag étrenddel elkerülhetőek a vastagbél különböző betegségei, a vér magas koleszterin és cukorszintje.

A rostok segítségükkel különböző káros anyagokat mosnak ki a szervezetből. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.

Egy nemzetközi európai szervezet négy és fél éven keresztül végzett több mint 500 000 fővel összehasonlító felmérést. A vizsgálat eredménye bizonyította, hogy azok között a résztvevők között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.

A rostoknak fontos szerepük van a fogyókúrában is. Nagy vízkötő képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal telítettségérzetet biztosítanak, ami által csökken az étvágy. Mindehhez szükséges a bőséges folyadékbevitel, ami átalagosan 2-3 liter folyadékot jelent.

Ha ez nincsen meg, akkor akár problémát is okozhat, a rostok a nedvességet a bélfalból vonják el, ez pedig székrekedéshez vezethet.

Rostok fajtái

A különböző élelmi rostok közül négy típus különböztethető meg. Megkülönböztetünk növényi és állati eredetű, vízben oldható és oldhatatlan rostokat. Mindegyik élettani szerepe eltérő.

A vízben oldódó rostok ( sárgarépa, alma, banán, burgonya zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék) jól csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet.

A vízben nem oldhatók alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, növelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét.

Ilyen rostok a teljes kiőrlésű gabonalisztekből készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak elő.

Mennyi rostot fogyasszunk?

Felnőtt számára az ajánlott napi rostbevitel 25–30g. A kutatások szerint a magyar lakosság fogyasztási szokásai ettől jelentősen elmaradnak, kb. 15-23 grammnyi mennyiség között mozog.

A napi rostbevételt úgy lehetne növelni, hogy fehér lisztből készült ételek helyett a teljes kiőrlésűt választjuk.

* Fehér kenyér helyett barna kenyeret válasszunk.
* Fehér rizs helyett barna rizst válasszunk.
* Fehér lisztből készült tészta helyett teljes kiőrlésű lisztből készültet válasszunk.
* Chips, csoki helyett válasszunk magvakat, pisztáciát, kesudiót, egyéb dióféléket.

Reggelire fogyasszunk zabkorpát, joghurttal vagy tejjel.

Napi étrendünkbe próbáljunk meg beilleszteni öt adag zöldséget és két adag gyümölcsöt, mellyek biztosíthatjuk a napi rostbevitelt.

Ugyanakkor ne felejtsük el a napi két-három liter folyadék (víz) fogyasztását, a rostok egy része vízzel együtt fejti ki hatását!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!