Tényleg boldoggá tesz?

Csokoládé: tények és tévhitek

A csokoládé felemás érzéseket kelt bennünk: egyrészt élvezetet nyújt, másrészt pedig egészségtelen és hizlaló. Olykor úgy érezzük, csak a csokoládé képes vigaszt nyújtani, ugyanakkor pattanásokat idézhet elő... Legfőbb ideje, hogy tisztázzuk a csokoládé körül kialakult félreértéseket.

2010.09.20 20:29webbeteg.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az édességnek sokszor keserű utóíze van: már rögtön az elfogyasztás után arra gondolunk, hogy megint tettünk valamit saját magunk felhizlalása érdekében. Sokan pedig a csokinak tulajdonítják a pattanásokat vagy akár a migrénes rohamokat is, de vigaszként hat, hogy a csokoládé-fogyasztás csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Tényleg boldoggá tesz?
 

"Egy falat csoki, hogy a stresszt jobban elviseljem, majd egy újabb darab, hogy jobb kedvem legyen” - mondogatják maguknak sokan a csokoládé hívei közül, ám „tudományosan bizonyított tény, hogy a csoki csak akkor dobja fel még jobban a hangulatunkat, ha puszta élvezetből esszük” - mondja Perta Renner-Weber, aki az édességgel foglalkozásából adódóan foglalkozik.

A német táplálkozáskutató az ausztráliai depressziókutató-központ egyik tanulmányát ajánlja figyelmünkbe: a csokoládé nem alkalmazható antidepresszánsként. Nagyot téved az, aki csokival kívánja jobb kedvre deríteni magát. Bár a szerotoninhoz hasonlóan hat idegrendszerünkre, mégis több tonna csokoládét kellene elfogyasztanunk egy ültőhelyben ahhoz, hogy csak magától az édességtől derüljünk fel.

Csoki és pattanások

Tévúton jár az is, aki pattanásainak megjelenését a csokoládéfogyasztásra vezeti visszarja varrni”, a két dolog között ugyanis semmiféle tudományosan alátámasztott összefüggés nincs. A pattanások kialakulásának oka a bőrünk túlzott faggyútermelése, amely vegül eltömíti pórusainkat. A faggyútermelődés mindenekelőtt hormonháztartásunktól, bőrtípusunktól és bőrápolási szokásainktól függ, s ez utóbbira hatással is lehetünk.

A félreértések elkerülése végett ki kell jelenteni, hogy az egészségtelen táplálkozás negatív irányban befolyásolja bőrünk szerkezetét, de önmagában a csokoládé nem felelős a pattanásokért. A zsíros, cukorban gazdag étrend, gyakori alkoholfogyasztás, amely vitamin- és ásványi anyag-hiánnyal társul, már közelebb állhat a valódi okokhoz.

Okozhat migrént?

 Máig vitatott kérdés, hogy a nassolás egyik legnépszerűbb fajtája és a migrén összefüggésbe hozhatók-e. Annyi biztos, hogy a kakaó hisztamint szabadít fel szervezetünkben, amely biogén aminként felelős azért, hogy a testünk számára idegen anyagok ellen fellépjen. E tevékenység megnyilvánulhat allergikus reakció formájában is, s sokak szervezete nem megfelelően válaszolhat a hisztamin felbukkanására, s végső soron elképzelhető, hogy a nem kívánt migrén és a csoki mégiscsak összefüggnek.

Ugyanakkor a csokoládé maga - a szakemberek szerint - nem az előidézője, hanem csupán előfutára a rohamnak. A migrén indulásakor sokan hajlamosak arra, hogy hangulatjavításként egy-egy darab csokival kínálják meg magukat, s mire az édességet elfogyasztják, már ott is a rettegett fejfájás...

Az édességek vagy más ételek iránt érzett leküzdhetetlen farkasétvágy számos, migrénben szenvedő esetében már egy-két nappal a fejfájás előtt jelentkezik, ám közülük csak nagyon kevesen döbbennek rá az összefüggésre, sokkal inkább érzik azt, hogy a csokoládé elfogyasztása lehet a migrén egyes számú kiváltója.

És még hízlal is?

Tény, hogy a csoki esetében kalóriadús termékről beszélhetünk: egy tábla - fajtától, az esetleges tölteléktől és ízesítéstől függően - 400-600 kalóriát tartalmaz. Ez nem csak hogy egy átlagos testalkatú nő normál adagú ebédjének felel meg, hanem a napi energiaszükséglete egynegyedét is fedezi.

Aki azonban mértéket tart, annak nincs mitől félnie, mivel a csokoládé önmagában nem okoz elhízást. A felesleges kilók sokkal inkább  más okokra vezethetők vissza, úgy mint: nem megfelelő mennyiségű testmozgás, genetikus hajlam és egészségtelen táplálkozás.

Mi a helyzet a fogszuvasodással?

A fogszuvasodás kialakulásakor több tényező játszik döntő szerepet: az arra való hajlamtól kezdve a szájban található baktériumok számáig, és a jelenség nem egyik napról a másikra bukkan fel. A fogban képződő lyukak egy olyan savszerű anyag hatására indulnak „hízásnak”, amelyet a srteptococcus mutans névre hallgató baktériumok termelnek.
Ezen baktériumok a szénhidrátokból szinte oldhatatlan állományokat (lepedéket) hoznak létre, amely a fogakra telepszik.

A rendszeres, napi többszöri fogápolás eltávolítja ezt az anyagot, a baktériumok túlzott elszaporodását is megakadályozza, és a szájhigiéniára való kellő odafigyeléssel önmagában a csokoládé sem okozhat bajt.

További érdekességek a csokoládéval kapcsolatos tényekről és tévhitekről a webbeteg oldalán

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.