A menyország kulcsa

Két szent is rá szavazott: a Kankalin

A legenda szerint mikor Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, az gyökeret verve kankalinná változott. Erre bizonyságul szolgálhat a kankalin virágzata, mely valóban egy kis kulcscsomóra emlékeztet. Épp formája miatt adta neki a Hymelslossel (égi kulcs) nevet Hildegard von Bingen, a rupertsbergi zárda főnöknője a XII. században, mely név aztán számos nyelvben tovább élt.

2010.04.27 16:00gyógynövénytúrák.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Szigetközben például a kankalin ma is péterke, szentpéter kulcsa, illetve kulcsvirág, mennyország kulcsa, vagy aranykulcsocska néven ismeretes. Persze mivel György nap táján nyílik, nevezik a kankalint még szentgyörgyvirágnak is.

Akárhogy is, akire két szent is vigyáz, arra érdemes odafigyelni. Annál is inkább, mivel a túlszedés következtében ez az egyébként dísznövényként is tartott virágnemzetség (latin neve Primula) több faja immáron a kipusztulás szélére került.

A védett és fokozottan védett növényekről és állatfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KÖM RENDELET szerint a védett növények gyűjtése, eltávolítása, életfeltételeik rontása vagy megszüntetése szabálysértés, amelynek szankciója a természetvédelmi bírság.

A kankalin bizonyos fajainak esetében ez súlyos összegeket jelent, hiszen míg a sugárkankalin (Primula elatior) egy-egy letépett példányáért 10 000, a szártalan kankalinért (Primula vulgaris) „csak” 2000 forint bírsággal illethetnek minket, addig a cifra kankalin (Primula auricula), vagy a lisztes kankalin (Primula farinosa) „rongálásáért” már kerek 100 000 forintot kell letennünk az asztalra.

Remélhetőleg azonban, senkinek sem célja egy növényfaj szándékos kipusztítása. Ha külleme nem is túl figyelemfelkeltő (bár egy csinos, de visszafogott tavaszi kisasszonyról van szó), csodálatos gyógyhatása miatt törekednünk kell megőrzésére. A gyógynövénytúrákon (http://www.gyogynovenyturak.hu/) bárki megtanulhatja, hogy miként kell helyesen gyűjteni a virágzatot és a gyökeret, természetesen a nem védett fajok esetében. E

gyébként, a kankalint bárki termesztheti otthoni virágoskertjében, egyszerre élvezve a látványt (választhatunk kék, ibolyakék, fehér, piros, ciklámen, rózsaszín vagy épp narancsos árnyalatban) és jótékony hatásait is.

Gutaütésfű és köszvényfű

Az orvosi, vagy tavaszi kankalint (Primula officinalis, vagy Primula veris), mely az egyetlen hazánkban nem védett, tehát gyűjthető kankalinféle, régebben varázserejű gyógynövényként tartották számon, ami kinyitja az összes zárat és megtalálja a kincseket. Aranysárga virágzata mézszerű, kellemes illatot áraszt.

A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva állnak. A sárga virágok torkában öt narancsszínű folt van, és természetes élőhelyei főként a lomblevelű erdők, vagy a hegyi kaszálók. A középkorban a vallásos elnevezések mellett teret kaptak a kankalin népi gyógyászattal összefüggő nevei is. Így lehetett ez a növény gutaütésfű és köszvényfű is egyben.

Dr. Zelenyák János 1908-as könyvében is megtalálható tanács, hogy a „gutaütött” (agyvérzést, stroke-ot elszenvedett) embereknek az e fűből készült fürdőt javasolják, míg a kankalin teája kiváló köszvényellenes szer. Ezt támasztja alá a mai fitoterápia is, hiszen a tőkocsányról lecsipegetett virágja számos vértisztító (ezáltal köszvény- és izületi betegségek elleni) teakeverék* fő alkotóeleme.

A szártalan kankalin bedörzsölő szer vagy ülőfürdő formájában is csökkenti a reumatikus fájdalmakat. Kiválaszt a vérből minden mérgező anyagot, így azok nem tudnak az ízületekben lerakódni, számos fájdalmas órától megkímélve azokat, akik inkább a természetes gyógymódokat részesítik előnyben a fájdalomcsillapító tablettákkal szemben.

Varró Aladár Béla modern füveskönyvében hasonlókról számol be, hozzátéve, hogy a tavaszi kankalint ideg- és szíverősítőként* használhatjuk ideges gyöngeségnél, vitustáncnál, migrén esetében pedig fájdalomcsillapító vagy nyugtatószerként.

A sugárkankalinból készített tea kifejezetten egy lágy nyugtatóként volt ismert századokon át, hurutoldó hatása mellett. Mivel a kankalinfélék (Primulacae) szinte minden tagja tartalmaz szaponint, gyökérzetük kivonata majdnem minden köptetőszerben és köhögéscsillapító teakeverékben* is megtalálható.

Krónikus és akut felső légúti megbetegedésekre, tüdőbetegségekre kiválóan alkalmazható a kakukkfűvel együtt, megint mások álmatlanság elleni csodaszerként* élnek vele, mely egy Maria Treben által leírt eset tanúsága szerint a hosszú időn át hasztalanul szedett erős altatók ellenére is működhet. Angolszász területeken a tavaszi kankalinból kozmetikumokat is készítenek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.