Nem árt odafigyelni

Praktikus tanácsok Horvátországba-utazóknak

A külföldre utazó magyarok körében a gazdasági válság ellenére is Horvátország az első számú célpont, ahol évente közel 400 ezer magyar turista csaknem kétmillió éjszakát tölt el. A felkészült utazót nem érhetik meglepetések, de a tengerre vágyó és esetleg kevésbé tapasztalt turistáknak nem árt néhány dologra odafigyelnie már indulás előtt.

_{2009.08.03 16:50MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Készpénz vagy bankkártya, térkép és biztosítás, továbbá némi idegennyelvtudás hasznos lehet azoknak, akik az Adria felé veszik az útirányt, ezek hiánya ugyanis néha kellemetlenségeket is okozhat a nyaralás során - összegezhető a Horvátországba járó turisták és a zágrábi magyar nagykövetség tapasztalatai alapján.

Pék Miklós főkonzul szerint mindenkinek érdemes utas- és balesetbiztosítással felszerelkeznie, ugyanis ezek hiányában Horvátországban is fizetni kell az orvosi ellátásért.

Mindenképpen hasznos az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál beszerezni az ingyenesen kiváltható, egy évig érvényes Európai Betegbiztosítási Kártyát, amelynek birtokában a horvátokkal azonos, ingyenes ellátásban részesülnek az orvoshoz fordulók.

Ezen túlmenően is érdemes azonban utasbiztosítást kötni, amelyet a tapasztalatok szerint néhány száz kunás összegek esetében ugyan nem fogadnak el automatikusan, de az orvosi és gyógyszerszámla birtokában utólag kifizeti a biztosító az igazolt költségeket.

Nem csak a személyre szóló biztosítás fontos, az autóval utazóknak a jármű felelősségbiztosítását is igazolniuk kell. Ma már nem kérik el a határon a három hónapra érvényes zöldkártyát - ami nem azonos a környezetvédelmi vizsgálat igazolásával -, ennek ellenére érdemes indulás előtt beszerezni a biztosítótól.

Komoly büntetésre számíthat, ha nincs a kocsiban a felelősségbiztosítás nemzetközi igazolása. Tavaly egy magyar állampolgárt 5000 kunára (mintegy 190 ezer forintra) büntettek, az autós nem fizetett, ezért a bírságot elzárásra változtatta a bíróság.

Pék Miklós az MTI-nek azt is elmondta, hogy ha szabálysértés miatt büntetnek meg egy autóst, érdemesebb a helyszíni bírságot rögtön rendezni, mert ha a rendőr feljelentést tesz, a bíróságon általában tovább emelkedik a kiszabott összeg. A bírságok nagyjából 500 kuna körül kezdődnek, s ha ezt valaki nem tudja vagy nem akarja kifizetni, a szabálysértési bíróság több napos elzárásra változtatja a büntetést.

Ha azért nem fizet valaki, mert nincs nála elég készpénz, általában gyorsátutalással, otthoni családtagtól, ismerőstől kérnek pénzt a bajba jutottak, de ez időt vesz igénybe.

Jóval egyszerűbb a bankkártya használata, hiszen arra a hatóságok is adnak időt, hogy valaki így jusson pénzhez. Ráadásul van olyan bank, amelynek a kártyájával nem csak Magyarországon és Nyugat-Európában, hanem Horvátországban is ingyen lehet készpénzt felvenni a bank saját automatáiból.

A bankkártyás vásárlástól sokan ódzkodnak külföldön - sőt többen el sem viszik magukkal -, holott a fizetésnek ez a legpraktikusabb, ráadásul legolcsóbb módja. A kártyákkal a benzinkutaktól a szállodákon át az üzletekig szinte mindenütt lehet fizetni, sőt miután rendszerint középárfolyammal váltják át a bankok a fizetnivalót, olcsóbban jön ki a vásárlás, mintha otthon vagy a célországban váltanánk készpénzt.

A biztonságos kártyahasználatot pedig a tranzakciókról szóló azonnali SMS-értesítések is segítik.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt sem, hogy a sok száz kilométeres autózás során tartson a sofőr elég pihenőt. A magyar főkonzul tapasztalata szerint szinte minden alkalommal akkor következnek be a fáradtság, az ebből adódó figyelmetlenség, netán elalvás miatt a balesetek, amikor már csak alig száz kilométer van hátra az úti célig.

Lehetőség szerint ezért ne induljanak el éjszaka, és ne érkezzenek meg holtfáradtan a horvát tengerpartra.

Ha a nyaralás során mégis előfordul egy-egy koccanás, baleset, netán eltűnnek valakinek az iratai, mindenképpen forduljon a rendőrséghez - tanácsolja a főkonzul. Az autó sérüléseiről, az eltűnt iratokról készüljön jegyzőkönyv, ami a biztosításhoz és a hazajutáshoz is szükséges, a nagykövetség konzuli osztálya pedig szintén ennek birtokában tudja a hazatéréshez szükséges okmányokat kiállítani.

A bajba jutó magyar állampolgároknak ugyanakkor nem árt, ha tudnak valamilyen idegen nyelven, hiszen Horvátországban a horvát mellett az angol, az olasz és a német a leginkább használatos.

Amennyiben valaki olyan helyzetbe kerül, hogy mentőt, tűzoltót vagy rendőrt kell hívnia, és ehhez a 112-es segélyhívó számot tárcsázza, akár magyarul is kérhet segítséget. A horvát mentési és katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) ugyanis magyarul tudó munkatársait is bekapcsolja a más nyelven nem kommunikáló bajbajutottak megsegítésére.

Végezetül arra sem árt odafigyelni, hogy a GPS-térképekkel felszerelkezett turistát is érhetik meglepetések. A rendszeresen utazók tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a műholdas navigáció sokszor igencsak pontatlan, nem létező utakra irányítja a tengerparton vagy a hegyek oldalában keresgélő autóst.

Egyelőre az itthon is beszerezhető, papírra nyomott részletes térképek és atlaszok inkább használhatók Horvátországban, ahol a gyors tempójú autópálya-építések miatt amúgy is folyamatosan bővül az egyébként jó minőségű úthálózat.

Amennyiben a tengeren, hajóval közlekedik valaki, szintén fontos betartania a szabályokat. Először is a hajót mindenkinek regisztráltatnia kell érkezéskor az első horvát kikötőben, az ezt igazoló matricát ki kell ragasztani a hajóra.

A vízi közlekedésben szintén nem árt betartani a szabályokat, például a parttól 300 méteren belül tilos motorcsónakkal közlekedni, ezt az előírást a horvát hatóságok bírságolással is nyomatékosítják.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter