Kerüljük el a metabolikus szindrómát!

Bikiniszezon vagy egészségmegőrzés? 1. rész

Nap mint nap bombáznak bennünket a furcsábbnál furcsább idegen szavak és beazonosíthatatlan kifejezések, amik az egészségünkre, a lelkiállapotunkra vagy akár a táplálkozásunkra vonatkoznak.

_{2009.04.06 17:45}_{Nestlé Életmód Iránytű}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Sokak szemében az elhízás minden figyelemfelkeltés ellenére is csak egy esztétikai probléma, és könnyen legyintenek az úszógumikra, mondván: "engem így is elfogadnak a szeretteim". Érdemes azonban egy kicsit továbbgondolni: az egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy ki mekkora zsírszövetet halmoz fel a derekán.

Mi a metabolikus szindróma?

Sokan tisztában sem vagyunk azzal mit is jelent a metabolikus szindróma, azt pedig még kevésbé látjuk, hogy tüneteink megfelelnek-e a metabolikus szindróma besorolásának. Az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) szerint az amerikai lakosság 20-25% szenved ettől a rendellenességtől, ez körülbelül 58 – 73 millió férfit és nőt jelent.

Magyarországon is a lakosság jelentős részét érintik a betegség-együttes elemei, hiszen a túlsúly és elhízás tízből hat embernél megfigyelhető, a keringési rendszer betegségei pedig a halálesetek több mint feléért felelősek.

De mi is ez a rendellenesség? A metabolikus szindróma olyan egészségügyi tünetek együttese, mint a deréktájékon felhalmozódó zsírszövet (hasi vagy ún. alma típusú elhízás), a magas vérnyomás, az inzulin rezisztencia (a cukoranyagcsere rendellenessége), vagy az alacsony HDL koleszterinszint.

E kondíciók közös fellépése esetén jelentősen megnő a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegség kialakulásának veszélye. A tünetegyüttes kialakulása igen összetett folyamat, amelyet sokáig eltérően definiáltak. 2005-ben ezért határozta meg a Nemzetközi Diabétesz Federáció az alábbi tünetek alapján a metabolikus szindróma kritériumait:

- hasi elhízás: európai férfiak esetében 94 cm-es derékbőség fölött, europid nők esetében 80 cm-es derékbőség felett. Emellett, ha az alábbi négy tünetből kettő érvényesül metabolikus szindrómát állapíthatunk meg. - magas trigliceridszint: 150 mg/dl felett, vagy kezelt magas triglicerid szint
- alacsony HDL koleszterinszint: 2,2 mmol/l alatt férfiaknál, 2,7 mmol/l alatt nőknél, vagy speciális kezelés esetén
- magas vérnyomás: 130/85 Hgmm fölött, vagy diagnosztizált hipertónia esetén
- magas éhomi vércukorszint: 5,5 mmol/liter vagy diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség

A diabétesz bomba

Ma körülbelül 194 millióan szenvednek cukorbetegségben világszerte. Ez a szám a WHO 1998-ban publikált adataihoz (135 millió beteg) képest rohamos, 40 százalékos emelkedésnek felel meg. A cukorbetegségre való hajlam pedig egyre erősödik, becslések szerint 2025-re 333 millió embert érint majd világszerte. Bár pontos számítások nem igazolják, a betegség kezelésének költségei várhatóan meghaladják majd az állami egészségügyi szervezetek anyagi kereteit.

Inzulin rezisztencia

A szervezet szöveteinek az inzulin hatásával szembeni csökkent érzékenysége (inzulin rezisztencia) a metabolikus szindróma egyik okozója. Kialakulásáért számos tényező felelős. Elsősorban azzal magyarázható, hogy környezetünk és életmódunk túl gyorsan változott, testünk azonban ezekkel a változásokkal nem tudott lépést tartani.

Még mindig őseink genetikai nyomában élünk, akiknek táplálkozása tápanyagokban gazdag és alacsonyabb szénhidrát tartalmú ételeken alapult, életmódjuk pedig jelentősen aktívabb volt a miénknél. Egyeseknél az inzulin rezisztencia a genetikai örökség része, másoknál a stresszes és egészségtelen életmód hatására alakul ki.

Vércukor és inzulinszint

A csökkent inzulinérzékenység a sejteket abban akadályozza, hogy az inzulin segítségével a vércukrot energiává alakítsák. A sejtek felszínén elhelyezkedő receptorok az inzulin segítségével a sejt belsejébe viszik a glükózt. Az inzulinrezisztencia, vagy alacsony inzulinérzékenység e receptorok működését gátolja. A glükóz a véráramban marad, a megemelkedett vércukorszintre reagálva a hasnyálmirigy még több inzulint termel. A magas inzulinszint pedig rossz hatással van a vér koleszterin és triglicerid szintjére. Az inzulinérzékenység csökkenésének egyik oka a vér magas szabad zsírsavszintje.

Az inzulinrezisztencia kialakulásának okai

A csökkent inzulinérzékenység és a metabolikus szindróma kialakulásában számos faktor játszik közre. Az Amerikai Szív Egyesület szerint a fő okok az elhízás, a mozgásszegény életmód és a genetikai tényezők. Tanulmányok bizonyítják továbbá az összefüggést a metabolikus szindróma és a szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezető érszűkület kialakulása között. A metabolikus szindrómában szenvedők esetében gyakoribb a 2-es típusú diabétesz, a petefészek ciszta és a prosztatarák kifejlődése is.

A metabolikus szindróma gyakorisága

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség a metabolikus szindrómát tartja a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések fő okozójának. A világ népességének 20-25% szenved e betegség együttesben.

A szindrómában szenvedők esetében az egészségesekhez viszonyítva háromszorosára nő a szívroham és a stroke kockázata. Ahhoz, hogy konkrét epidemiológiai következtetéseket vonhassanak le, a kutatók etnikai és nemi tényezőket is figyelembe véve keresik, hogy a lakosság mely csoportja van leginkább kitéve a tünetegyüttes veszélyeinek.

A WHO becslései szerint az európai felnőtt lakosság 15 százalékát érintik már az elhízáshoz köthető alábbi tényezők:

- szénhidrát anyagcserezavar vagy cukorbetegség
- csökkent inzulinérzékenység
- magas artériás vérnyomás
- magas triglicerid szint és/vagy alacsony HDL koleszterinszint
- hasi elhízás és/vagy 30 feletti testtömeg index (BMI)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!