Ne várja meg, míg komoly lesz a baj!

A tünetmentes érszűkületet is szükséges kezelni

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele.

2015.03.01 10:00ma.hu

Az érszűkület egy úgynevezett célszervi megbetegedés, ami azt jelenti, hogy bár az érelmeszesedés a szervezet artériáit általánosan érinti, mégis leggyakrabban a szívben és az agyban lévő, valamint az alsó végtagi, illetve a hasi erekben alakul ki a szűkület. A betegség legutolsó stádiumában az ér teljesen elzáródik, majd megindul az adott szerv szöveteinek elhalása, ami szív-, és agyi infarktushoz, illetve a végtagok üszkösödéshez vezethet.

A szűkület egy bizonyos mértékig nem okoz tüneteket. Mégis ismerve a folyamat előrehaladó jellegét, valamint számos vizsgálat eredményét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamat kezdeti, tüneteket nem okozó jeleinek felkutatása és a kockázati tényezők korai kezelése
” – mondja Dr. Kósa Éva angiológus. Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomásbetegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

Az érszűkület fokozatai

Az alsóvégtagi érszűkületet súlyossága alapján a leggyakrabban használt Fountain stádiumok szerint osztják fel. A beosztás alapján az állapot lehet tünetmentes, majd a fájdalom nélkül megtett járástávolság alapján a 200 méter a következő stádiumot meghatározó választóvonal, a harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

Fotó: freedigitalphotos.net/renjith krishnan

A kezelést számos tényező befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy a tünetmentes beteget nem műtétileg kezeljük, hanem rendszeresen ellenőrizzük. Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik – ez persze mást jelent egy idős, mást egy fiatal, mást egy sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél.

Általánosságban elmondható, hogy amíg az illetőnek nincs nyugalmi fájdalma és a lábán nincs üszkösödés vagy súlyos keringési zavarra utaló elváltozásai, addig a műtéti javallat felállítása mindig egyéni elbírálást igényel a járástávolság és az egyéb betegségek alapján
” – mondja a szakember.

A harmadik és negyedik stádiumban a műtét vagy az ér érfestés során végzett tágítása a javasolt kezelés. Ehhez először érfestés elvégzése szükséges. A műtét lehetőségét vagy annak hiányát érsebész állapítja meg. Amíg az érsebészeti vélemény nem áll rendelkezésre, addig ezekben a súlyos állapotokban egyéb kezelés nem megfelelő, késleltetheti az ér megnyitását és veszélyeztetheti a végtagot.

Sajnos számos esetben az érfestést követően az derül ki, hogy a műtét vagy a katéteres értágítás az elzáródás elhelyezkedése vagy a beteg állapota miatt nem lehetséges. Ilyenkor a végtagamputáció veszélye nagyon magas.

Összefoglalva az érszűkület megállapítását követően a kezdeti stádiumokban a legfontosabb az életmódváltás, vagyis a dohányzás elhagyása és napi rendszerességgel végzett séta bevezetése, a kiírt kezelés betartása, valamint a rendszeres kontrollon való részvétel. Az érszűkület kezelése egy súlyosabb állapotban sokkal nehezebb feladat, és ilyenkor a végtagamputáció veszélyével is számolni kell.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.