Keresik a legnyugisabb munkahelyet

Az Ön munkahelye stresszmentes? Ez most nyerő lehet!

Teher alatt nő a pálma - tartják egyesek, mások szerint viszont a túl nagy nyomás nemhogy nem tesz jót a teljesítménynek, de még ront is rajta. Eszerint munkahelyben is a stresszmentes az igazi?

_{2014.07.10 14:29ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Talán első hallásra meglepő, de egy felmérés szerint a kieső munkanapok legalább feléért a stressz a felelős - még akkor is, amikor látszólag valamilyen fizikai, egészségügyi probléma kényszerít váratlan pihenőre. Az Európai Unióban minden évben átlagosan 136 milliárd euró esik ki a termelésből az egyáltalán nem kezelt, vagy nem megfelelő módon kezelt stressz miatt, és Magyarországon is 440 milliárd forinttal lehetne magasabb az éves termelés, ha ki lehetne szűrni a stresszt okozó körülményeket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további kb. 880 milliárd forintot fordítunk országos szinten a munkabalesetek és foglalkozással összefüggő megbetegedések kezelésére és kompenzációjára, egyértelműnek tűnik, hogy a stresszt valóban enyhíteni kellene.

Mitől lehetünk stresszesek?

Embere válogatja, mindenki másképp éli meg a feszült helyzeteket, és ami az egyiket már rég kiborította, a másiknak fel se tűnik. Ettől függetlenül azonban általánosságban elmondható, hogy leggyakrabban az időhiány, a túl szoros határidők, a képességeknek vagy a szakképzettségnek nem megfelelő elvárások (akár felfelé, akár lefelé!), továbbá a dolgozók vélt vagy valós érzései, a motivációk és az elvárások közt kialakuló feszültség miatt stresszelünk a leggyakrabban. Ezen kívül rossz hatással van a hangulatunkra - és ezáltal a teljesítményünkre is -, ha nem megfelelőek a munkafeltételek, a munkakörnyezet, és szélsőséges esetben stresszforrás lehet a munkahelyi erőszak és a zaklatás is.

A pszichikai feszültség senkinek sem tesz jót: a munkavállalónak rövid- és hosszútávon is rontja az általános egészségi állapotát, a vállalatoknak pedig jelentős hátrányt okoz, ha a dolgozóik közül sokan és sokat hiányoznak, ha pedig elterjed, hogy egy adott helyen túl magas a fluktuáció - a dolgozók cserélődése -, az mindenképp rossz hatással van a versenyképességre. Pedig a stresszt okozó körülmények csökkentése, a munkahelyi jó közérzet javítása nem is olyan nehéz és főleg nem kerül olyan sokba, mint azt sokan gondolnák.

Hazánkban 2008 óta a jogrend része a 2004-es és 2007-es uniós keretmegállapodás, mely szerint a munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége. Ennek tükrében indította el az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) az "Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" elnevezésű kampányát, melynek jegyében a legnyugisabb vállalatok szeptemberig pályázhatnak az Európai Helyes Gyakorlat Díjért. Ehhez ráadásul nem is kell túl sokat tenni, elég egy kreatív stresszcsökkentő gyakorlat, mint például egy-egy céges családi nap megszervezése, vagy a kollektíván belüli közös születésnapok, névnapok ünneplése, de jó eséllyel pályázhatnak azok a vállalatok is, ahol a dolgozók együtt sportolnak vagy a főnök biztosítja az irodai masszázs lehetőségét.

A kampány nem titkolt célja - a versenyen kívül -, hogy megmutassák, mennyire kevés is elég ahhoz, hogy a dolgozók kevésbé érezzék magukat feszültnek, stresszesnek, és bebizonyosodjon, hogy a jókedvű, nyugodt munkaerő sokkal jobb teljesítményre is képes, mint az állandóan túlfeszített munkatárs. A pályázatról további részleteket ezen a linken találhatnak az érdeklődő vállalatok.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter