Megvan a lista!

Mérgek és sokkot okozó szerek az itthon kapható gyerekfogkrémekben

Rosszul gondoljuk, hogy a gyerekeknek készült kozmetikumok különös gondossággal, válogatott alapanyagokból készülnek, és sokkal tisztábbak, mint a felnőtteknek szánt termékek.

2014.05.23 19:30ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

12 különféle (6 éves korig ajánlott) gyermekfogkrémet tesztelt a tudatosvasarlo.hu a bennük lévő kockázatos és természetes anyagok alapján. A termékek címkéjén feltüntetett összetevők listáját vizsgálták. A legnépszerűbb márkák gyerekeknek szánt termékei mellett a kicsit drágább árkategóriájú natúrfogkrémek és a drogériák sajátmárkás termékei közül is válogattak. A pontozás alapján a következő eredményre jutottak.

Eredmények

Forrás: tudatosvasarlo.hu


A teszt alapján kijelenthető, hogy jelentős javuláson mentek át a gyermekeknek gyártott fogkrémek. Az utóbbi évekhez képest kevesebb kockázatos anyagot találtak a vizsgált 12 termékben. (A hormonkárosító triklozán, amelyet antibakteriális adalékként használtak, például egyik fogkrémben sem volt jelen.)

Pontozás

A pontozás során minden termék 10 pontról indult, amelyből levontak:
- kisebb kockázatú összetevő esetén 0,5,
- nagyobb kockázatú összetevő esetén 1,
- kifejezetten problémás propil-parabén esetén 2 pontot.

Plusz pontot adtak:
- a természetes összetevőkért,
- illetve az aroma-, színezék-, és édesítőszer-mentességért.

Az összetevők arányát adathiány miatt nem tudták figyelembe venni. Egyenlő pontszám esetén a márkákat ABC-sorrendben helyezték el a táblázatban.

Parabének

A parabének elterjedt (de kockázatosnak tartott) kozmetikai tartósítószerek. Pár éve még a most tesztelt fogkrémek összetevői között is megtalálhatóak voltak (például Odol, Rossmann). A teszt során 2 fogkrémben, a Vademecum és az Aquafresh termékében találkozott velük a tudatosvasarlo.hu, a kockázatosabb propil-parabént pedig csak az utóbbi tartalmazott.

Mivel a parabének károsítják az emberi hormonrendszert, sőt rákkockázatukról is megjelentek tanulmányok, ezért több európai ország kezdeményezte a tilalmukat, illetve több világméretű gyártó a kivonásuk mellett döntött. Dánia például 2011-ben tiltotta be a propil- és butilparabént a 3 év alatti gyermekek számára készülő testápolási és tisztálkodási termékekben. Esélyes, hogy hamarosan EU-s szinten fogják tiltani 3 évesnél fiatalabb gyermekek számára készülő termékekben e két kockázatos anyagot.

Nátrium-lauril-szulfát

A nagy márkák, a Colgate, a Signal, valamint a Gabi gyerekfogkrémében nátrium-lauril-szulfátot (Sodyum Lauryl Sulphate, SLS) talált a tudatosvasarlo.hu tesztcsapata. Ez az anyag, bár nem mérgező, de számos kutatás bemutatta, hogy erős potenciális bőr- és szemirritáló anyag, emellett a száj nyálkahártyáját is irritálja.

A bőrirritáció egy óra után jelentkezhet felnőtteknél: kiszárad, kivörösödik, esetleg begyullad a bőr, lassul a sebgyógyulás is. Csecsemőknél, gyermekeknél már rövidebb idő után jelentkezhet az irritáció, hiszen vékonyabb, érzékenyebb a bőrük.

Több kutatás is alátámasztotta az SLS-es fogkrém használata és a szájban jelentkező afták megjelenése közötti összefüggést. Rendszeres aftás tünetek esetén az SLS-t tartalmazó fogkrém elhagyása javulást eredményez, ráadásul hamarabb elmúlnak a tünetek. A potenciális irritáló hatás miatt gyermekeknél nem javasolt SLS-tartalmú tisztálkodószerek használata, illetve ilyen anyagokat tartalmazó fogkrém senkinek, kicsiknek különösen nem kedvező.

Kell a fluor vagy nem?

A fogkrémek fluor/fluorid-tartalmának hasznosságát sokan vitatják, sőt egyesek tartanak is ezektől a termékektől. Nem kérdés, hogy maga a fluor mérgező anyag, viszont egyben fontos nyomelem, szükségünk van rá a csontok és a fogazat felépítésében.

Az ausztrál kormányzat elemzése szerint a fogkrém fluorozásnak nincsen tudományosan kimutatható egészségügyi előnye.

Egyes szakértők szerint a szerves fluor hatékonyabb és nincsenek káros tulajdonságai, ezért is például az Elmex termékben nátrium-fluorid helyett szerves olafur található. A két fluormentes natúr terméken (Weleda, Dr.Hauschka) és az Elmexen kívül az összes fogkrémben szervetlen fluor volt. Mivel nem egyértelműen bizonyított, hogyan viszonyuljunk a fogkrémek fluortartalmához, ezért a szervetlen fluorért csak egy esetben vontak le pontot a tesztelők: a Colgate fogkrém magas, 1000 ppm-es (mg/kg) fluortartalmáért.

Magas fluorkoncentrációjú (500mg/kg feletti) fogkrém használata esetén gyermekek esetében (5-6 éves korig) könnyebben kialakul a fluorózis betegség, ami alapvetően esztétikai probléma: foltok jelennek meg a fogakon. Az óvatosabb szülők választhatnak szervetlen fluortól mentes terméket.

A nátrium monofluor-foszfátot (Sodium Monofluorophosphate) szintén fluortartalma miatt adják fogkrémhez. Egyes vizsgálatok szerint a mozgásszervekre és a légzőrendszerre nézve enyhén mérgező. A tesztben ennek az anyagnak a jelenléte, valamint a magas fluortartalom miatt vontak le pontot.

A gyerekfogkrémekbe kevesebb fluor kerül, mint a felnőtteknek szánt termékekbe, mert a kicsik a fogmosás tanulásakor sokszor lenyelik a fogkrémet. A 6 évesnél fiatalabb gyerekeknek ezért válasszunk inkább gyerekeknek készített terméket. A flourtartalmat általában jelölik a csomagoláson. A jelölés mértékegysége ppm, mg/kg.

PEG-ek, aromák, allergén anyagok

A Colgate, az Aquafresh, a Signal és a Gabi termék tartalmazott PEG-eket, ez utóbbiban eggyel problémásabbnak ítélt PEG-32 volt.

A Rossman gyermek fogkrémében található propilén-glikolt (PG) jellemzően szintetikusan állítják elő földgázból vagy kőolaj-származékokból és alapvetően az iparban használják. A gőzének belélegzése káros, viszont a fogkrém esetén ilyen kitettséggel nem számolhatunk és a fogkrémekre jellemző mennyiségben nem mérgező.

A cink-klorid is irritáló, enyhén toxikus anyag, amiért szintén mínusz fél pontot kapott a Rossman terméke.

A benzil-alkohol (Benzyl Alcohol) szintén allergén, amiért a Gabi fogkrém kapott pont levonást. A nátrium-C14-16-olefin-szulfonát (Sodium C14-16 olefin sulphonate) nem veszélyes anyag, ám sajnos nagyon gyakran tartalmaz káros szennyezőket, így kisebb kockázatot jelent a jelenléte. A limonén (limonen) irritáló hatású anyagokká bomlik le. A két natúr termék natúr limonént, míg az Odol, az Elmex, a Colgate és a Gabi "hagyományos" limonént tartalmazott.

A négy gyerekfogkrémben is megtalálható Kokamidopropil-betain (CAPB, Cocoamidopropyl Betaine) több kutatás szerint is allergiát válthat ki.

Aroma néven rengeteg különböző anyagot tesznek a fogkrémekbe, kozmetikumokba. Mivel az aroma összetétele ismeretlen, mínusz pontot nem adtak érte az értékelés során. A két natúrtermék viszont plusz fél-fél pontot kapott, mert nem tartalmaznak aromákat.

A polietilénglikol (PEG) emulgeálószer, azért adják a fogkrémhez, kozmetikumokhoz, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, vagyis homogének legyenek. A PEG-ek kockázata, hogy áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt, amibe így bejuthatnak egyéb káros szennyezőanyagok is. A PEG-ekben gyakran megtalálhatóak a gyártás során beléjük került problémás szennyezőanyagok is.

Színezékek

A Weleda és Dr.Hauschka termékeken kívül minden termék tartalmazott színezéket. Több színezéknek nem ismert jelentősebb káros hatása (Cl 73360, CI 77491, CI 77891).

Viszont a Rossman és a Lavera gyermek fogkrémét E120-szal (Cl 75470, Carmine), azaz kárminnal színezték, ami egyes embereknél allergiát, asztmás reakciót okoz, sőt ritkán életveszélyes anafilaxiás sokkot is előidézhet.

A Vademecumban található Kinolinsárga (Cl 47005) kockázatairól több tanulmány is beszámol, például hiperaktivitást okoz, ami miatt Nagy Britanniában nem is adható 6 évesnél kisebb gyermekeknek.

A CI 74160-nal jelölt kék festék az Odol, a Signal és az Aquafresh fogkrémekben is megtalálható. Egy kutatás szerint ez az anyag károsíthatja az embriókat, ezért valószínűleg kisebb-nagyobb kockázatot jelenthet.

A Colgate és Vademecum fogkrémekben található brillant kék (CI 42090) lehetséges mérgező hatásáról az USA élelmiszerbiztonsági hatósága számolt be.

Egyéb anyagok

Nem igazán ismert több felhasznált anyag hatása, így nem tudni, hogy káros-e vagy sem például a Sodium Methyl Cocoyl Taurate. A szinte az összes termékben megtalálható szilikagél (Hydrated Silica) vagy a csillámpala (Mica) nem mérgező anyag, ahogy a szorbitol (Sorbitol) is csak az IBS-ben (irritális bél szindróma) szenvedők számára jelent kockázatot.

A tokoferil-acetát (Tocopheryl Acetate), ami az E-vitamin származéka, az Environmental Working Group adatbázisa szerint irritáló hatású anyag, ám részletesebb vizsgálatok ezt cáfolták.

Két natúrterméken (Weleda és a Dr.Hauschka) kívül az összes termékben volt szacharin (Sodium Saccharin). Mint a legtöbb édesítőszert, ezt is sokszor vádolták egészségkárosító, rákkeltő hatással, ám a tudományos vizsgálatok nem igazolták a szacharin rákkeltő voltát. A gyanú és a sok cikk miatt több ország korábban korlátozta a használatát, ám mára a legtöbb országban, így az EU-ban is szabadon használható.

A tudatosvasarlo.hu szerzője környezetkémikus.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.