A napfény sokszor sok veszély forrása is

A leégés hónapokkal később bosszulja meg magát

A napfény sokszor emlegetett áldásos hatása mellett sajnos igen sok veszély forrása. A legismertebb fényártalom a napégés, amelyért főképp a hosszúhullámú UV-B sugarak tehetőek felelőssé.

2008.08.12 10:57WEBbeteg

A napfény okozta ártalmak a főképp a bőrünket és a szemünket érő láthatatlan UV sugarak és a látható fény hatására alakulnak ki. Az UV sugarak mellett számolni kell a napfény harmadik komponensével az infravörös sugarakkal is, melyek a nap melegítő hatását adják és felelősek lehetnek különböző hőártalmakért, úgymint napszúrás, hőguta. 

A napégés során kialakuló bőrgyulladás hirtelen jön létre, általában a napfény hatását követően 3-6 óra múlva. Heveny égő érzés, fájdalom kíséretében élénk bőrpír jelentkezik. Súlyosabb formáiban kisebb-nagyobb hólyagok is képződnek, melyek felszakadva nedvező hámhiányokat hozhatnak létre. A súlyos napégés bőrtüneteihez rossz közérzet, hányinger, hányás társulhat. 

Hogyan kezeljük a napégette bőrt? 

Nagyon fontos ilyenkor a bőr hűtése, a bő folyadékbevitel. A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak és a többszöri hideg folyóvizes hűtés. Ne használjunk ilyenkor zsíros, tapadós krémeket, pasztákat, a feláztató borogatások és a házipatikákban előforduló gyógynövény készítmények sem javasoltak. Az I. fokú, csak bőrpírral járó napégés a bőr bebarnulásával, hámlás kíséretében néhány nap alatt gyógyul.

Mi a teendő súlyosabb esetekben? 

Ha nagyobb bőrfelületet érint a folyamat vagy hólyagképződéssel jár, továbbá rossz általános közérzet kíséri, mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. Ilyenkor a hólyagos és hámhiányos területek befertőződését fertőtlenítő, hámosító kenőcsös, steril kötésekkel akadályozzák meg. Gyermekek esetében még nagyobb óvatosság javasolt, mivel az ő bőrfelületük testtömegükhöz viszonyított aránya jóval nagyobb mint a felnőtteké, így kisebb területű napégés is kiszáradáshoz vezethet. 

Fényérzékenyítő vegyszerek 

Egyes kozmetikumok, külsőlegesen alkalmazott kenőcsök oldatok valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik a szervezetet. Ha ezen szerek mellett éri a bőrt napfény, akár néhány perc alatt leéghet, felhólyagosodhat. Ilyen esetekben nagyobb a visszamaradó pigmentfoltoknak is az esélye. Fototoxikus bőrgyulladásról vagy másnéven fotokontakt bőrgyulladásról akkor beszélünk, amikor például dekorkozmetikumok, parfümök, gyógyszertartalmú krémek, kenőcsök, egyes növényi nedvek toxikus módon érzékenyítik a bőrt a napfénnyel szemben. 

A napégés csak ezeken a körülírt területeken alakul ki, ahol az adott szer érte azt. A gyulladás megszűnte után barna folt marad vissza. Abban az esetben, amikor a fényérzékenyítő, allergiát kiváltó szer szájon át vagy injekció, infúzió formájában bekerülve a szervezetbe az egész bőrfelület fényérzékenységét váltja ki, szisztémás fotoallergiás reakcióról beszélünk. A napégéshez hasonló, gyakran égő, viszkető tünetek viszont csak azokon a helyeken alakulnak ki, ahol nem fedi ruházat, tehát főleg az arcon, a dekoltázs területén, a karokon. 

A leggyakrabban a különböző vízhajtók, idegrendszerre ható készítmények, egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fogamzásgátlók fényérzékenyítenek.

A napégés későbbi, káros hatásairól
 
Tartós fényhatás gyakori napozás, napon való munkavégzés a bőr idő előtti öregedését (photoaeging) okozza. A hám megvastagszik, szárazzá, durva tapintatúvá, ráncossá válik. Rajta apró világos és barna foltok valamint értágulatok jelennek meg. Kialakulhatnak ezenkívül különböző "rákmegelőző" jóindulatú bőrnövedékek. Mivel az UV sugarak által okozott apró DNS károsodások nem mindegyikét képes a szervezet kijavítani, emiatt ezek talaján évekkel később rosszindulatú nem-melanoma bőrtumorok (basalioma, spinalioma) képződhetnek.
 
A melanoma malignum kialakulásában pedig egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gyerekkori leégéseknek. A fényártalmak ideális kezelése a megelőzés lenne. A fényvédelemnek összetettnek kell lennie. Lehetőleg ne menjünk napra a magas UV sugárzásos időszakban. Ha ez elkerülhetetlen, védjük a bőrfelület minél nagyobb részét világos, szellős ruhadarabokkal. 

Viseljünk kalapot, UV-szűrős napszemüveget. Vízparton, hegyi sportok alkalmával magas fényvédő faktorszámú krémekkel kenjük be a bőrfelületet. Válasszuk az UV-A tartományban is védő készítményeket.

Hol magasabb a napégés veszélye?
 
A napégés súlyosságát a bőrtípus és a fényhatás erőssége és időtartama mellett egyéb tényezők is befolyásolják. Vízparton a vízfelület tükröző hatása miatt, valamint a magaslati helyeken is az UV index magasabb, így a napégés gyakrabban fordul elő. 

Jó tudni! 

Tévhit, hogy csak a szőke, szeplős, fehér bőrűeket veszélyezteti a napsugárzás. Kétségtelen, hogy jobban kell ügyelniük azoknak, akik nem barnulnak, s hajlamosak a leégésre, ám a bőrrákoktól a barnább bőrűek sem védettek.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.